Már 24 éve osztják az IgNobel-díjjal a furcsa és humoros tudományos kutatásoknak. A díj neve szójáték: az angol ignoble, vagyis alantas, méltatlan szó és a Nobel-díj kombinációja.  A hagyományosan a Harvard Egyetemen tartott  díjátadón valódi Nobel-díjasok adták át a vicces elismeréseket. A díjat az az Annals of Improbable Research (Valószínűtlen kutatások évkönyve) szponzorálja. 

Csütörtökön újra kiosztották a díjakat, több kategóriában. Idén a banánhéjak és a kutyakaka vizsgálatáért is járt elismerés. A nyertesek névsora és kutatásaik:

• Fizika: a banánhéjak csúszósságának vizsgálatáért járt a díj négy japán tudósnak (Kiyoshi Mabuchi, Kensei Tanaka, Daichi Uchijima és Rina Sakai);
• Idegtudomány: kínai kutatók (Jiangang Liu, Jun Li, Lu Feng, Ling Li, Jie Tian és Kang Lee) azt vizsgálták, miért látnak az emberek Jézust a pirítósokban, mi történik az agyban, hogy még ilyenkor is arcot látunk;
• Pszichológia: Peter K. Jonason, Amy Jones és Minna Lyons azt vizsgálták, hogy a későig fennmaradó emberek általában önimádóak, manipulatívabbak, valószínűbb, hogy pszichopaták, mint azok, akik időben fekszenek;
• Egészségügy: Jaroslav Flegr, Jan Havlicek, Jitka Hanusova-Lindova, David Hanauer, Naren Ramakrishnan, Lisa Seyfried, azt vizsgálták, hogy veszélyes-e az értelmünkre, ha macskatulajdonosok vagyunk;
  
• Biológia: a tudósok bebizonyították és részletesen dokumentálták, hogy a kutyák a föld mágneses teréhez igazodnak, amikor ürítenek (Vlastimil Hart, Petra Novakova, Erich Pascal Malkemper, Sabine Begall, Vladimir Hanzal, Milos Jezek, Tomas Kusta, Veronika Nemcova, Jana Adamkova, Katerina Benediktova, Jaroslav Cerveny és Hynek Burda). Ezt a tanulmányt jó érzékkel mi is a Brit tudósok rovatba raktuk januárban;
• Művészet: Marina de Tommaso, Michele Sardaro és Paolo Livrea megmérték a relatív fájdalmat, amit egy ember elszenved, ha egy ronda festményre néz, szemben egy szép festménnyel. A vizsgálathoz lézersugarat irányítottak a kezükre;
• Közgazdaság: a díjat az olasz Nemzeti Statisztikai Intézet kapta, akik javasolták, hogy a nemzeti jövedelembe számítson bele a prostitúció, az illegális kábítószer-kereskedelem, a csempészet és más jogellenes pénzmozgások is.
• Gyógyszer: Ian Humphreys, Sonal Saraiya, Walter Belenky és James Dworkin vehette át a díjat, amiért a megállíthatatlan orrvérzéseket csíkokra vágott pácolt sertéshússal próbálták kezelni;
• Sarkvidék-kutatás: Eigil Reimers és Sindre Eftestol letesztelték, hogyan reagálnak a rénszarvasok a jegesmedvének álcázott emberekre;
• Táplálkozástudomány: Raquel Rubio, Anna Jofra, Belen Martin, Teresa Aymerich és Margarita Garriga zsebelték be a díjat: azt vizsgálták, hogy a csecsemők székletbaktériumai mennyire alkalmasak probiotikumnak.

Tavaly például a ganajtúró bogarak tájékozódásáért és a hímtagok visszavarrásának tökélyre fejlesztéséért járt a díj.