Mars-körüli pályára állt a NASA Maven nevű szondája, jelentette az Amerikai Űrügynökség magyar idő szerint hétfő hajnalban. A 671 millió dolláros misszió célja a Mars ionoszférájának vizsgálata, illetve annak kiderítése, milyen hatásokkal van erre a Nap és a napszél.

Szakemberek szerint ez lehet az a vizsgálatsorozat, ami közelebb visz minket annak megértéséhez, hogy válhatott a Mars azzá a száraz és ellenséges bolygóvá, amilyennek ma ismerjük, és talán megtudhatjuk, milyen folyamatok vezettek a korábban ott is létező óceánok, illetve úgy általában a vízkészlet eltűnéséhez.

A Maven 2013 novemberében indult el Cape Canaveralről, ez a tizedik amerikai Mars-misszió. A tízből három végződött kudarccal, így a mostani, 710 millió kilométeres utazás után végrehajtott pályára állítás sem volt izgalmaktól mentes. „A körmeim elfogytak, de megcsináltuk” – kommentálta a manővert Colleen Hartman, a Goddard Űrrepülési Központ helyettes igazgatója. „Hihetetlen” – tette hozzá még az interjúban.

A manőver lényege egy 30 percnél is hosszabb, a szonda hajtóművével végrehajtott fékezés volt: a Maven először menetiránynak háttal fordult, aztán begyújtotta a rakétákat, hogy eléggé lelassuljon ahhoz, hogy a Mars gravitációja elkapja és új, a bolygó körüli pályára állítsa az eszközt. Ehhez mintegy 4500 kilométer per órás sebességváltozás kellett. A keringési idő folyamatosan csökken majd, most nagyjából 35 óra kell a szondának ahhoz, hogy megkerülje a Marsot, ez később jócskán lerövidül majd, néhány hét múlva már csak négy és fél óra kell egy körhöz.

A Mavenen kívül még három űreszköz kering pillanatnyilag a Mars körül, két amerikai és egy európai. Hamarosan egy ötödik szonda is csatlakozik majd a tervek szerint: India első sikeres bolygóközi küldetése lehet a Mangalyaan nevű szonda pályára állítása, ami elméletileg szerdán esedékes.

A Maven a következő heteket a tudományos mérésekhez szükséges eszközök előkészítésével tölti, aztán legalább egy évet tölt majd mintavétellel. A pályája legalacsonyabb pontján mindössze 125 kilométeres magasságban lesz majd a Mars felszínétől, hogy a fedélzetére szerelt nyolc műszer a lehető legpontosabb adatokat mérhesse. További érdekes lehetőség lesz az, amikor egy frissen felfedezett üstökös szokatlanul közeli megfigyelésére nyílik lehetőség: a Siding Spring nevű üstökös október 19-én mindössze 132 ezer kilométerre lesz a Marstól. A szakemberek szerint az üstökös csóvája csak minimális veszélyt jelent a küldetésre, de a megfigyelés igazi tudományos jutalomjáték.

A NASA a tervek szerint 2030 körül küld majd először emberes missziót a Marsra, a mostani robotos küldetések tapasztalatai annak ágyaznak majd meg.