Az egyetemek elsődleges célja régen az oktatás volt, aztán szépen bekúszott, és egyre nagyobb teret foglal el a kutatás, ma pedig már lassan elvárás Magyarországon is, hogy egy valamire való egyetemi labornak legyen innovációja, terméke, vállalkozása, vagy éppen ma divatos szavakkal élve: startupja, esetleg spinoffja.
Ebbe az irányba mozdul az Eötvös Loránd Tudományegyetem is, olyannyira, hogy az új sajtóanyagokon már a rövidítés feloldását is átírták. ELTE, azaz Együttműködés, Lehetőség, Tudáshasznosítás, ELTE.
Az új zászlóshajó pedig az ELTE Immunológiai tanszékéből és a Mezőgazdasági Kutatóközpontból kinőtt startup, az Immuno Genes, vezetője Kacskovics Imre immunológus.
Minden területnek megvan a maga Iphone-ja,
ők pedig most ezt gyártják a biotechnológiában – kezdte az Immuno Genes bemutatását Kacskovics. A cég egerek és nyulak génmódosításával foglalkozik: az állatokat úgy módosítják, hogy sokkal több ellenanyagot termeljenek bizonyos betegségek ellen, mint érintetlen társaik. Ezek az úgynevezett transzgenikus állatok. Az eljárás sikeres, nagyon sok ellenanyag készül, sőt olyan kórokozók ellen is sikerül immunválaszt kiváltani, amit alapból nem tudnak az állatok. Az így megtermelt ellenanyagot aztán tovább lehet fejleszteni, és gyógyszerek készülhetnek belőle.
A Svájcban bejegyzett, nemzetközi tőkebefektetőket is maga mögött tudó cég szeptemberben elérte első sikerét: szerződést kötöttek a japán Kyowa Hakko Kirin nevű gyógyszergyárral, akik a magyar cég által szállított megoldásokra építve készítenek majd gyógyszereket.
Az ellenanyagok iparága mára hatalmas: nagyjából 50 milliárd dolláros piacról van szó, ez 11 ezer milliárd forint, a magyar GDP nagyjából negyven százaléka. Nem véletlenül ekkora az érdeklődés: az ellenanyagok sok ponton áttörést hozhatnak majd a gyógyításban, velük célzottabban kezelhetőek lesznek
A magyar és a japán cég szerződése nem kizárólagos, ami azt jelenti, hogy másoknak is eladhatjuk majd ugyanezeket a termékeket, technológiát.
A konkrét bejelentés mellett érdemes kicsit visszatérni a cikk elején leírt állításba is, miszerint az egyetemeken ma már nemcsak oktatás, talán száz év múlva lesz belőle valami típusú kutatás zajlik, hanem konkrét, gyors hasznot remélő kutatási-fejlesztési projektek, startupok támogatása. Tényleg lassan az az oktató ér valamit, aki vállalkozik is. És itt most nem feltétlenül a Rezsová-botrányba nyakig belesüppedt oktató alapította cégekre kell gondolni, akik ugyanazt a tudást hasznosítják az egyetemen, mint a cégeikben, hanem innovatív, egyetemek által támogatott, mégis teljesen a piaci körülmények között létrejött megoldásokra.
Bár a biológia területén valószínűleg az egyik, ha nem az első ilyen egyetemi kötődésű cégről beszélhetünk, nem kell messzire menni másik magyar példáért sem: a mára világhírű, több kiberkártevő felfedezéséért felelős kiberbiztonsági labor, a Crysys Lab is a BME-n ténykedik, sőt ottani spinoffnak számít a már egyértelműen profitra hajtó, biztonságos felhőt kínáló Tresorit is.
Jól mutatja a változás szelét, hogy az ELTE-nek van már innovációért felelős tudományos rektorhelyettese Frei Zsolt kozmológus személyében. Más kérdés, és ezt a kutató tudományterülete is szemlélteti, hogy nem minden terület alkalmas arra, hogy az ipar sebességével dolgozzon. Míg a nanotechnológia gyakorlatilag egyből az iparban hasznosítható megoldásokat szállít, erre érthető módon sok tudományág nem képes, a csillagászoktól az ELTE-n erős elméleti matematikáig. Nem árt azért majd róluk sem elfeledkezni a nagy cégalapítási lázban.