A NASA egy igen különleges, bár a sci-fi rajongók előtt egyáltalán nem ismeretlen megoldás alkalmazását javasolja a jövőben tervezett, emberes Mars-utazásokon: hibernálni szeretnék az űrhajósokat a hosszú ideig tartó úton.

A mesterségesen indukált torpornak nevezett megoldás tulajdonképpen ugyanaz a mesterséges kóma, amit a kórházakban a súlyos sérültek esetében alkalmaznak, hogy a beteg átvészelje az időt addig, amíg minden körülmény alkalmassá válik a műtéthez.

A hibernáció az állatvilágban sem ritka: a téli álomnak is hívott időszak során a melegvérű állatok jelentős időt töltenek olyan állapotban, amikor testhőmérsékletük jóval a normális szint alatt van. Ezt az alacsony testhőmérsékletű állapotot az állatok ernyedt mozdulatlansága után torpornak nevezik.

A NASA most Mark Schaffer javaslatát találta vizsgálatra érdemesnek. Schaffer a SpaceWorks nevű űrkutatási cégnél dolgozik mérnökként, és pont a kórházi eljárás elterjedtsége és ismertsége miatt gondolt a mesterséges kóma alkalmazására.

Persze van egy elég komoly különbség: ebben a fajta mesterséges kómában általában csak néhány napig tartják az embereket, a leghosszabb idő hét nap volt a feljegyzések szerint. Az út a Marsra viszont 90, vagy akár 180 napig is tarthat.

Az eljárás kívülállóként elég ijesztő: az űrhajósok testét a RhinoChill nevű géppel hűtenék le, méghozzá úgy, hogy óránként egy fokkal csökkentenék a testhőmérsékletüket az orrukon keresztül bevezetett hűtőközeg segítségével. A hibernált test természetesen továbbra is igényel táplálékot, ezt infúzió segítségével juttatnák be az űrhajósok szervezetébe. Az egyik kiegészítő ötlet egy folyamatosan forgó, így mesterséges gravitációs erőt generáló lakókapszulákba fektetné az űrhajósokat, hogy a minimumra csökkentse az izom- és csontszövetek veszteségét.

Az eljárás főleg azért érdekes, mert így sokkal olcsóbb lenne embereket utaztatni ilyen messzire. A hibernált űrhajósok sokkal kisebb életteret, kevesebb levegőt, vizet és táplálékot igényelnek, a számítások szerint a hagyományos megoldás 400 tonnájához képest egy hibernált legénység ellátásához mindössze 220 tonna tömegű jármű és rakomány kell. Vagyis nagyjából feleannyi súlyt kell az űrbe juttatni, mint folyamatosan éber űrhajósokkal.

A javaslat persze nem feltétlenül hibernálna 180 napra, vagy akár többre is mindenkit a hajón, egy változat szerint már az is sokat segítene, ha az űrhajósok kéthetes váltásban lennének éberek, illetve feküdnének hibernált állapotban.

Schaffer javaslatát természetesen nem alkalmazzák azonnal, alaposan megvizsgálják a hibernáció egészségügyi következményeit. Ugyanakkor a NASA azt is hozzátette, hogy a SpaceWorks korábbi vizsgálatai nem mutattak ki káros mellékhatásokat.