Ha minden a tervek szerint megy, a NASA idén december negyedikén lövi fel először az új, Orion nevű űrkapszuláját. A külsőre leginkább az Apollo-programban használt modulokhoz hasonló Orion lehet az amerikaiak következő lehetősége arra, hogy saját erőből küldjenek embereket az űrbe.

Az első fellövésnél azonban emberek helyett szenzorokkal tömik tele az űrhajót, és úgy tesznek meg vele két kört a Föld körül. A startot már csak azért is érdemes lesz figyelni, mert az űrhajót azzal a Delta IV Heavy típusú rakétával küldik fel, amiből az elmúlt évtizedben összesen hetet használtak annak ellenére, hogy pillanatnyilag a legnagyobb teherbírású rakéta a világon.

A tervek szerint az Orion összesen 4,5 órát repül majd. Először nagyjából 160 kilométeres magasságban tesz egy kört, aztán egy újabb gyorsítással egészen 5800 kilométeres magasságig emelkedik. Itt belép a Van Allen sugárzási övezetbe, az egész Földet körülvevő, elektromosan töltött részecskéket tartalmazó sugárzási zónába. A Van Allen-öv fontos a földi élet szempontjából, ez a terület szűri meg a napszél olyan részecskéit, amik a Földet elérve az élőlényeket és a modern techológiával készült szerkezetek épségét is veszélyeztetnék. A zóna viszont olyan intenzíven sugároz, hogy a rajta keresztülhaladó űrhajósokat mindenképpen meg kell védeni, ezért az Orion első útjának ez lesz az egyik legfontosabb része: az utastérben elhelyezett műszerek folyamatosan mérik majd, hogy az űrhajó külső pajzsa elegendő védelmet ad-e a bent ülőknek.

Az Orion a második, Földet megkerülő kör után leválik az utolsó gyorsítófokozatról, és irányított zuhanással visszatér a Föld légkörébe, majd a Csendes-óceánba zuhan. A visszatérésnél fellépő 2200 fokos hőségtől speciális hőpajzs védi majd az űrhajót, a zuhanást pedig több fokozatban kiengedett ejtőernyőrendszer fékezi majd.

A tervek szerint az 5 méter átmérőjű űrhajóban legfeljebb hat ember fér majd el, az egység 21 tonnánál is nehezebb, bár ebből a fúvókákkal működő irányítórendszer hajtóanyaga 8000 kilót tesz ki. A NASA az első, emberes missziót 2020-ra tervezi. Meg nem erősített források szerint egy-egy indítás félmilliárd dollárba, vagyis 120 milliárd forintba kerül majd, de ebben még nincs benne a program nagyjából 30 milliárd dolláros (7,2 billió forintos) fejlesztési költsége, az 500 millió valószínűleg csak az indítás és pályára állítás árát tartalmazza.