Ősi Himalája-szerű hegylánc létezésére találtak bizonyítékot ausztrál tudósok, akik szerint e földtani képződmény eróziója indította el a soksejtű életformák robbanásszerű fejlődését, az úgynevezett kambriumi robbanást 600 millió évvel ezelőtt – írja az MTI, de ne ijedjenek meg, ezt ők se tudnák szó szerint elismételni.

A hegyvonulat nagyjából akkora lehetett, mint a Himalája, 2500 kilométeren át húzódott, az ősi Gondwana szuperkontinensen, a mai Nyugat-Afrikától Brazília északkeleti területéig. A hegylánc két kontinens ütközésénél született; ennek hatására a földkéregben lévő kőzetek 100 kilométer mélységbe, a földköpenybe kerültek. A magas hőmérséklet és nyomás hatására a kőzetek új ásványokká alakultak. A felszíni kőzetek erőteljes mállása nyomán képződő anyagok bemosódtak az óceánba, ahol a soksejtű életformákat táplálhatták.

A hegység erodálásával a földköpenybe préselődött ásványok a felszínre kerültek. Ilyen kőzeteket talált Togo, Mali, valamint Brazília észak-keleti részén Carlos Ganade de Araujo, a Sao Paoló-i Egyetem kutatója, aki felismerve az ásványok egyedülálló jellemzőit, elemzésre átadta a mintákat az Ausztrál Nemzeti Egyetemnek. Az elvégzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a kőzetek azonos korúak, és azonos a kémiai összetételük is.

Régóta feltételeztük, hogy egy hatalmas hegyvonulat táplálhatta az óceánok élővilágát, mivel a kambriumi robbanás idején megváltozott a víz kémiai összetétele. Most végre megtaláltuk az elméletet alátámasztó bizonyítékokat is.

– mondta Daniela Rubatto, az egyetem professzora.