Különleges eseményre készülhetnek a Mars körül keringő űreszközök: hétvégén a Siding Spring nevű üstökös elrepül a bolygó mellett, mindössze 138 ezer kilométerre. Ez kevesebb mint fele a Föld és a Hold közötti távolságnak, tízszer közelebbi, mint bármilyen ismert, Föld melletti elrepülés.
A szombati esemény ritka lehetőség lehet: a Mars körül keringő űreszközök jó minőségű felvételeket fotót készíthetnek egy valódi üstökösről a Naprendszerben. A Siding Spring ráadásul az Oort-felhőből származik, és most először érkezett a Naprendszerbe. Ez azért lényeges, mert minden eddigi üstökös, amivel közelebbi kapcsolatba kerültünk, keringő, visszatérő, ráadásul kevesebb mint kétszáz év a keringési ideje.
Mivel most először ér a Nap közelébe, nem tudjuk biztosan, mi fog történni vele. Lehetséges, hogy darabokra esik, de sokkal fényesebbé is válhat, esetleg eltűnhet.
Az Európai Űrügynökség éppen most dolgozik az üstökösök pontosabb megismerésén: a Rosetta szonda elvileg leszáll majd a 67P/Churyumov–Gerasimenko üstökösre: tíz kilométerre megközelíti, és novemberben egy landolóegységet ereszt a magra. A 67P nagyon sötét, sötétebb, mint a legsötétebb szén, ahogy az eddigi összes visszatérő üstükösünk is az volt. Érdekes lesz látni, hogy a Siding Spring is ilyen-e, egyelőre erre még tippelni sem tudunk.
Csak annyi biztos, hogy a Mars-súroló üstökös aránylag kicsi: a legfrissebb számítások alapján nagyjából hétszáz méteres, míg az Európai Űrügynökség által célba vett darab 4 kilométeres. Ezen kívül nagyon gyorsan megy: a Marshoz képest 200 ezer kilométer per órával halad.
A Mars-küldetéseket nem meglepő módon arra tervezik, hogy a bolygót vizsgálják, ezért nem lesznek kiváló minőségű képeink az elhaladó üstökösről, de ez nem állítja meg a tudósokat abban, hogy használható adatokat szerezzenek a ritka eseményről. Most öt használható űreszköz van a Marsnál: az Európai Űrügynökség Mars Express nevű keringője, ez megpróbál majd képeket készíteni, a NASA Maven nevű szondája pedig azt figyeli majd, hogyan hat az üstökös a bolygó atmoszférájára.
A NASA MRO-n lévő egyik kamerával megpróbálnak majd képet készíteni az üstökös magjáról, a harmadik amerikai eszköz, az Mars Odyssey pedig kicsit módosította pályáját, hogy megpróbálják az üstökös másik oldalát is elcsípni. Igazi nemzetközi összefogásról van szó: a nemrég megérkezett indiai MOM az üstökösből származó metánból próbál majd mintát venni, hiszen a marsi atmoszférában is a gázokat vizsgálja.
Az Opportunity és a Curiosity roverek valószínűleg csak egy apró pontot látnak majd az égen, ráadásul a legközelebbi megközelítés napközben történik majd, de azért kis esély van rá, hogy láthatják az üstököst még napfelkelte előtt is.
Amikor Robert McNaught csillagász először észrevette az üstököst, azt hitte, hogy be fog csapódni a Marsba, és örökre megváltoztatja az atmoszféráját. További tanulmányozás után ezt a lehetőséget elvetették, de még mindig fennáll a veszélye annak, hogy az üstökösből származó részecskék megrongálják az űreszközöket, azok műszereit.
A kutatók rengeteg számítást végeztek, hogy a végén nyugodtan kimondhassák: nem valószínű, hogy bármi probléma lesz. 100 százalékig nem lehetnek biztosan semmiben, de nagyjából egy a háromszázezerhez az esélye, hogy az üstökös eltalálja a Mars Expresst, ami elég kicsi.