Ha eddig azt gondolta, hogy ősi halmaradványok között turkálva biztosan senki nem fog a szexre gondolni, ön bizonyára nem találkozott még halbiológussal.

Egy nemzetközi kutatócsoport Nature-ben megjelent tanulmánya szerint egy halfaj, a Microbrachius dicki volt az első állat, amely ikrarakás helyett belső megtermékenyítéssel szaporodott. A kutatást vezető John Long, az ausztrál Flinders Egyetemről, nagy lépésnek tartja a felfedezést, mert úgy gondolja, hogy gyakorlatilag a szex evolúciójának kiindulópontjára bukkantak rá.

Ráadásul teljesen véletlenül. Long éppen egy doboznyi, korábban gyűjtött fosszíliát nézegetett, amikor az egyik M. dicki maradványán feltűnt neki egy furcsa, L alakú nyúlvány. Erről derült ki aztán, hogy az állat szaporodása során kulcsszerepet játszó fogószerv, amelyet a hím a nőstény csontlemezeibe akasztott, hogy a párzás során meg tudja tartani. A szervek elrendezéséből arra lehet következtetni, hogy az első aktushoz a halak oldalt álltak egymáshoz képest, és a kis, karszerű úszójukkal egyensúlyoztak.

A körülbelül 8 centiméter hosszú M. dicki a Placodermi nevű, kihalt osztályhoz tartozik, amelyet páncélos őshalakként is szoktak emlegetni a testük nagy részét borító pikkelypáncél miatt. A mai Skócia területén élt 385 millió évvel ezelőtt.

A kutatók úgy gondolják, hogy hiába jelent meg ilyen korán a belső megtermékenyítés, hamarosan el is tűnt az evolúció süllyesztőjében. A halak visszatértek az ikrarakáshoz, így az ivarsejtek a testükön kívül, a vízben találkoztak. A közösülés csak évmilliókkal később, a cápák és ráják őseinél jelent meg újra.