Az óraátállítás egyszerre rezsicsökkentés, fricska az ókori Egyiptomnak, illetve Benjamin Franklin szörnyű bosszúja. Vasárnap nyerünk egy órát, de ne ámítsuk magunkat, a tél ettől még nem lesz szerethetőbb.
Óraátállítunk, megint; nem lehet eléggé örülni a télnek, muszáj egy órával meghosszabbítani. Sebaj, addig se lesz nyár, nem kapunk bőrrákot a naptól.
A britek már a múlt század elején bevezették a nyári időszámítást. Franciaország 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után állt rá az óraátállításra; a lépést az energiafogyasztási szokásokkal indokolták. A francia hatóságok szerint az óraátállítással évente 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiamennyiséget lehet megtakarítani.
A történetnek évszázados hagyományai vannak: Benjamin Franklin már 1784-ben javasolta az óraátállítás bevezetését, de akkor még nem haraptak rá az ötletre. (Persze, majd pont a XVIII. századi amerikai bunkókat lehet meggyőzni francia kőolaj-kitermelési adatokkal, nem?) Franklin is inkább elment filozófusnak, feltalálta a villámhárítót és az üvegharmonikát, és – valószínűleg bosszúból – megírta Az erény művészetét.
Óraátállításhoz két dolog kell: egy átállítható óra, és az óraátállítás iránti vágy. Ha nincs óra, nincs mit átállítani, de ha van óra, és nem akarjuk átállítani, az óra magától nem áll át, szóval ez a kettő minimum kell hozzá.
Nem véletlenül írjuk, hogy átállítható óra kell, mert bár az órát már a föníciai és egyiptomi kultúrákban is ismerték, az akkori napórákat legfeljebb a Nap vagy a Föld pályájának megváltoztatásával lehetett volna átállítani. Vannak erre módszerek – például egy, a pályájáról űrhajóval eltérített, a Föld felé tartó kisbolygó gravitációs mezeje kibillentheti a keringési pályájáról a Földet –, de amilyen erősek voltak az ókori egyiptomiak a kőművesmesterségben, a titkosírásban és a falra festett macskás képregényekben, annyira hülyék voltak az űrkutatáshoz. Szóval az ókori napórákat még nem állították át.
Akkoriban persze még nem is volt rá szükség. Az óraátállítás lényege, hogy a lakossági energiafelhasználást a napsütéses órákhoz igazítsák. Ne tévessze meg önöket, hogy az óraátállítás azzal kezdődik, hogy visszatekerjük eggyel az órát, mert decemberre úgyis töksötétben, villanyfénynél fogjuk a reggeli kávét főzni, de esténként addig is korábban sötétedik. Mégis: a Mavir szerint az óraátállítás egy kész rezsicsökkentés.
A mérések szerint 2012-ben Magyarország 120 gigawattórával kevesebb áramot használt fel a téli időszámítás miatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Sajnos az óraátállítás és az energiamegtakarítás között nincs kumulatív ok-okozati összefüggés, mert ha lenne, nyilván nem egy órával állítanánk vissza az időt, hanem ezer évvel, és azzal annyi energiát nyernénk, hogy Szent István pilisi csakramanipulációval téríthetné el a Földet a Nap körüli pályájáról. Az meg ugye kinek lenne jó.
A szkeptikusok szerint az óraátállítás azért értelmetlen, mert a lakossági energiafelhasználás mára teljesen függetlenné vált a nappali fénytől, és a bevezetése óta nagyjából egymillió olyan találmány született, ami még a narkolepsziásokat is ébren tarthatja. Ezek a gépek esetenként olyan okosak, hogy még az órájukat is maguktól állítják át, ami csak öröm, legalább ezzel sem kell törődnünk. A hülyébb gépeken segítsünk kézzel, nehogy úgy járjunk, mint azok a ciszjordániai terroristák 1999-ben, akik az izraeli célpontok helyett véletlenül a saját társaikat robbantották föl időzített bombákkal, mert nem vették figyelembe az időeltolódást.
A lényeg:
de ráérnek reggel is utánaállítani, csak ezért ne keljenek fel. Hacsak nem időzített bombákat gyártanak. De nagyon szépen kérjük önöket, ne tegyenek ilyesmit.