Az ausztrál tudományos akadémia szerint lényegében hatástalan a Nagy-korallzátony védelmére készített kormányprogram, amely még arra is alkalmatlan, hogy jelenlegi, romlott állapotában megőrizze az egyedülálló természeti képződményt.

A Nagy-korallzátony 2015 és 2050 közötti átfogó, fenntartható gondozásáról készített kormányzati program társadalmi vitája hétfőn zárult. A tudományos akadémia állásfoglalásában lesújtó véleményt fogalmaz meg a tervezetről, amely nézetük szerint olyan alapvető kockázati tényezőket nem vesz figyelembe, mint a klímaváltozás, a parti területek fejlődése, a rossz vízminőség és a halászat.

Sokkal ambiciózusabb terve van szükség – hangsúlyozza keddi közleményében az állásfoglalás egyik szerzője, Terry Hughes. „A tudomány üzenete világos: a korallzátony sérült, és állapota tovább romlik. Ez a terv nem fogja helyreállítani a zátonyt, sőt még a jelenlegi, szűkült állapotát is képtelen fenntartani” – idézi az akadémikus közleményét a BBC News.

Greg Hunt ausztrál környezetvédelmi miniszter igyekezett védelmébe venni a tervet, hangsúlyozva, hogy az a legfrissebb tudományos eredményeken nyugszik. „Világos tervünk és erős elkötelezettségünk van arra, hogy biztosítsuk a zátony egészségét és ellenállóképességét, és komoly eredményeket érünk el” – olvasható a zöldtárca sajtóközleményében, amelyben többek között kiemelik, hogy a világörökségi helyszín vízminősége javulóban van a helyi gazdák és kormányok együttműködésének köszönhetően.

A tervezetet január végén nyújtják be az UNESCO-nak, a Világörökségi Bizottság várhatóan az év közepén véleményezi. Az ENSZ-szervezet korábban kilátásba helyezte a Nagy-korallzátony felvételét a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

A Nagy-korallzátony Északkelet-Ausztrália Queensland nevű államának partjainál húzódik mintegy 2500 kilométer hosszúságban. A Föld legnagyobb korallzátonyaként több mint 1500 hal-, 400 korall-, 4000 puhatestű- és több száz madárfajnak ad otthont.