A Rosetta űrszondáról eleresztett Philae leszállóegység szerda délután leszállt egy, a Földtől 511 millió kilométerre lévő üstökösre. Az akció nem ment könnyen, az eddig történtekről itt és itt olvashat, a tegnap esti állás alapján készített összefoglalót itt találja, ez a cikk pedig a legfrissebb eredményeket és fejleményeket szedi össze folyamatosan. Tapadjon az F5-re, olvasson épp alakuló történelmet!.
Kezdjük a legfontosabbal: az ESA leközölte a fenti képet, amit a Philae a 67P/Csurjumov-Geraszimenko felszínéről készített, már a leszállás után.
A leszállással kapcsolatban még szerda éjjel kiderült egy halom érdekesség. Ezek egyelőre félhivatalos információk, de rádiójelek hullámzásából, a napelemek teljesítményének furcsa változásaiból, és a leszállóegységre szerelt magnetométer adataiból a kutatók arra következtetnek, hogy a Philae leszállt, aztán felpattant, aztán újra leszállt, aztán megint felpattant, végül harmadszorra is talajt fogott, de ekkor már ott is marad. Egy elemzés szerint ez történt:
Németh Zoltán, a Wigner Fizikai Kutatóközpont űrfizikai és űrtechnikai osztályának tudományos főmunkatársa az Indexnek elmondta, hogy bár a landolásnál a Philae lábaiba szerelt energiaelnyelő alkatrészek jól teljesítettek, maradt elég sebesség ahhoz, hogy a szonda újra elrúgja magát a 67P felszínétől. „Nagyon kicsi a gravitáció, minimális erő is elég volt ahhoz, hogy a szonda újra felrepüljön. Egy ember egy normális erejű ugrással simán elhagyhatná az üstökös felszínét” - mutatott rá a szakember.
Az is tény, hogy bár a Philae elsőre pontosan oda szállt le, ahova tervezték, az első, nagyjából kétórás felpattanás alatt az üstökös elég sokat fordult ahhoz, hogy a szonda a kijelölt területtől távolra kerüljön. A jó hír az, hogy most úgy tűnik: ennek ellenére stabil helyzetbe került, és az első kép alapján bőven lesz mit megvizsgálni.
A rossz hír az, hogy a stabil helyzet nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szonda a lábain áll stabilan. A legfrissebb pletykák (hivatalos információ majd csak a délután kettőkor kezdődő sajtókonferencián lesz) szerint a panorámaképek rögzítésére használt kamerák hét képet küldtek el, és ebből egyen az eget lehet látni, vagyis lehet, hogy a Philae az oldalán fekszik, esetleg egy meredek sziklán áll.
Németh szerint a legfontosabb az, hogy a Philae-vel stabil a rádiókapcsolat, és jelenleg úgy tűnik, hogy a napelemek is megfelelő teljesítményen dolgoznak. "Vannak olyan hírek, hogy a napelemeknek csak egy része működik, de ez még mindig elég ahhoz, hogy kísérleteket végezzünk és fényképeket készítsünk, bár a kevesebb energia miatt lehet, hogy alaposan át kell majd gondolni, mikor melyik alegységet kapcsoljuk be."
A magyar szakember szerint a magyar tervezésű és gyártású energiaközpont fel lett készítve az ilyen eshetpőségekre is, bőven a ráhagyáson belül van a mért ingadozás.
A szakember szerint főleg abból lehet probléma, hogy a mintavételekhez szükséges fúrásokat úgy tervezték, hogy azokat úgy végzik el, hogy a szonda közben stabilan a felszínhez van rögzítve. Mivel jelenleg úgy tűnik, hogy se a lábakba szerelt rögzítőkapcsok, se a szonda aljára szerelt rögzítőszigonyok nem kapaszkodtak meg a felszínben, valószínű, hogy a fúrásokak csak nagyon óvatosan tudják majd elkezdeni, ha egyáltalán elkezdik.
Lehetséges megoldás lenne, ha a földi irányítás parancsot adna a szigonyok kilövésére, de ez sem veszélytelen. "Tulajdonképpen olyan hatása lenne, mintha beindítanánk egy hatóművet a szonda alján" - mondja Németh. Ráadásul a szonda tetején lévő fúvóka segíthetne, de arról még kedden kiderült, hogy nem működik, így lehet, hogy túl nagy kockázat a rögzítést erőltetni.
"Elég sok olyan kísérlet van, amit rögzítés nélkül is el lehet végezni, ráadásul tulajdonképpen bármilyen adat, amit a felszínről kapunk, nagyságrendekkel növeli meg azt a tudást, amit eddig az üstökösökről összegyűjtöttünk" - mondja Németh.
Közben az Európai Űrügynökség értékelése szerint a Philae jelenlegi pozíciója feljebb van a gumikacsa formájú 67P-n, mint az eredetileg kijelölt leszállási terület, így jobb rádiókapcsolatot tesz lehetővé a tervezettnél, bár a kommunikációs időablakok máshogy alakulnak, mint eredetileg gondolták.
A Francia Űrügynökség sajtótájékoztatóján közben azt mondták el a szakértők, hogy a Philae csak egyetlen napeleméből kap energiát, ami akár kevés is lehet ahhoz, hogy feltöltsék az akkumulátorokat. A jó hír, hogy a szonda tíz mérőműszeréből nyolc már mért adatokat. Azonban az akkumulátorokban még nagyjából 64 órára elegendő energia maradt, így ha a napelemek valóban nem működnek, nagyjából ennyi idő maradt a további kísérletek elvégzésére. A franciák szerint akár a talajminták begyűjtésére is lehetőség lehet, a szonda hasa nagyjából 25-30 centire van a felszíntől. Az is kiderült, hogy a rögzítőszigonyok azért nem működtek, mert tíz év alatt
A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy az üstökös forgása miatt még nem teljesen biztos, hogy a napelemek nem kapnak elég fényt a töltéshez, de ennek pontosabb megbecsléséhez tudni kéne, hogy pontosan hol is van a leszállóegység. Ezt a következő kommunikációs időablakok pontos időtartama alapján tudják majd kiszámolni, ha a fényképek elemzése nem vezet nyomra. A következő lehetőség nagyjából hét óra múlva lesz, addig nincs rádiós összeköttetés a Philae-vel.
Közben lassan jönnek a pletykák a német irányítóközpontból is. Matt Taylor, a Rosetta küldetés egyik vezetője (akit elég könnyű megismerni arról, hogy tokától bokáig tetoválások borítják) elmondta, hogy a pattogás akár még jó is lehet, hiszen így az üstökös több pontjáról is sikerült mintát venni. (Ez amúgy nem mentegetőzés vagy poén, korábban terveztek olyan üstökösszondát, aminek eleve pattognia kellett volna.) Taylor ugyanakkor kiemelte: fontos, hogy kiderüljön, hol van és pontosan hogy áll a szonda, de ehhez több adatra és munkára van még szükség.
A francia űrhivatal számításai szerint a Philae
ami elég lehet, ha kicsit áttervezik a szonda alegységeinek működését, de a legfontosabb, hogy úgy tűnik, hogy a pattogás során egy műszer sem sérült meg.
Érdekes lesz, hogy mennyi új információ hangzik majd el a franciák sajtótájékoztatójához képest. Főleg azért, mert a franciák már tegnap is rendre beelőzték az ESA-t a hírek és képek kiszivárogtatásával: ezért lehetett az, hogy a Twitteren hamarabb kint voltak a Philae-ről származó képek, mint hogy az Európai Űrügynökség hivatalosan kiadta volna őket. Pár perc, és kezdünk. Ez lesz az első sajtótájékoztató a landolás óta, ahol kérdezni is lehet majd, és ha minden jól megy, itt mutatják majd meg a Philae környezetéről készült mozaikképet is. Aki élőben követné (a pontosan már egész biztosan nem induló) sajtótájékoztatót, itt megteheti.
A tegnapi nap is jó volt, de a mai még jobb - kezdi az első megszólaló, és hamarosan a teljes panorámaképet is megmutatják. Megerősítik: a Philae nem ott van, ahol eredetileg leszállt, de egyelőre még nem is tudják pontosan, hogy hol.
Lassan kiderülnek az olyan részletek is, hogy milyen az üstökös összetétele, illetve hogy van-e mágnesezhető alkotóelem a felszínen.
First CIVA panorama credit ESA / Philae / CIVA RT @mellowdrifter: #CometLanding @elakdawalla pic.twitter.com/I2gZfDv9P2
— Emily Lakdawalla (@elakdawalla) November 13, 2014
Már az első képek egyikén látszott, hogy a Philae egy nagyobb szikla lábánál van, ami akár a fény egy részét is kitakarhatja. A többi képen tulajdonképpen az üstökösmag felszíne látszik, és az összeillesztett mozaikból kiderül, hogy a három lábból kettő a felszínen van, egy mered az égnek. Elméletileg lehetséges olyan manővert végrehajtani, ami változtat ezen, de ezt még alaposan átgondolják a következő pár napban.
A szonda nagyjából 37 centiméteres másodpercenkénti sebességgel indult el felfelé a felszín elérése után, így lehet, hogy több mint két órán át lebegett, mielőtt másodszorra is leszállt volna, mondja Stephan Ulamec, a Rosetta-misszió egyik vezetője. Az este negyed nyolc körül felépülő rádiókapcsolatot használják majd fel arra, hogy friss utasításokat küldjenek a leszállóegységnek, és ekkor talán azt is sikerül jobban bemérni, pontosan hol van a szonda. Az is lehet, hogy a kacsa formájú 67P fején lévő nagy kráter falánál van a Philae, kiderül.
Ulamec: We hit initial landing site accurately, within 100m. Then we did huge jump #CometLanding pic.twitter.com/fkWzbTzkx2 pic via @colorEdgeCG
— Emily Lakdawalla (@elakdawalla) November 13, 2014
Megerősítik: 1,5 óra töltést adnak a napelemek a tervezett 6-7 helyett, ami egyértelműen nem az a helyzet, amire készültek.
A leszállást és a szonda közvetlen közelét fotózó ROLIS műszer kezelői szerint számos érdekes kép született az üstökös felszínéhez közel lévő porrészecskékről. Ezekből még az is kiderülhet például, hogy az üstökös felszínén lévő por időnként mozgásban van, ahogy a felszín alól kitörő gázok felkavarják azt.
Elhangzott, hogy az első leszállás tökéletes helyre sikerült, nagyon kár, hogy a lander nem maradt ott. A pontos hely meghatározásához meg kell várni a következő adatcsomagot, hogy nagyobb felbontásban is lássák a környékről készült fényképeket.
Időközben valamiért megszakadt a közvetítés, így pontokba szedjük, mi hangzott el az újságírók kérdéseire adott válaszokban: