Egy friss amerikai kutatás közelebb vihet minket ahhoz, hogyan alakult ki a Naprendszerünk. A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a mágneses tér fontos szerepet játszott a bolgyók kialakulásának folyamatában.

Roger Fu és csapata az MIT-ról a Semarkona nevű meteoritot vizsgálta, amely még 1940-ben csapódott be Indiában. A Semarkona a kondritok közé tartozik, vagyis olyan kőmeteorit, amely kis kőzetgömböket: kondrumokat tartalmaz, és a Naprendszer legrégebbi hírnökei közé tartozik.

A kutatás során a tudósok kondrumokat nyertek ki a Semarkona mintájából. Az alig egy milliméter átmérőjű gombökről megállapították, hogy a feltételezéseknek megfelelően valóban változatlan az összetételük a keletkezésük óta.

Ez egy nagyon primitív meteorit, vagyis a 4,5 milliárd évvel ezelőtti létrejötte óta nem sok minden történt vele. Ez azt jelenti, hogy megőrzi a tulajdonságait a keletkezése idejéről, így segít megismerni az akkori viszonyokat.

– mondta el Fu.

A kutatók a gömbök jelenlegi mágneses erejét is megmérték, illetve annak keletkezésükkori értéket is kiszámolták. Arra jutottak, hogy a kondrumok mágneses tere 54 mikrotesla körül volt, ami nagyjából megegyezik a Föld mágneses erejével, és 100 ezerszer erősebb annál, ami a csillagközi űrben jelenleg létezik.

Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a a mágneses térnek fontos szerepe lehetett a Naprendszer kialakulásában, mivel elég nagy lehetett ahhoz, hogy jelentősen felgyorsítsa a bolygók kialakulását a protoplanetáris korongból. Valamilyen ellenhatás nélkül az összes anyag, amely bolgyóvá állt össze, a Napban végezte volna, a mostani kutatás pedig arra szolgál egy új modellel, hogy ez végül miért nem így történt.