A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben a tápcsatornába jutva kedvező hatásúak lehetnek szervezetünkre. Hasznos és biztonságos készítmények számos betegség megelőzésében és kezelésében, ugyanakkor további vizsgálatokra van még szükség a hatásmechanizmus és a dózis tisztázása, pontosítása érdekében.
A probiotikus szó görög eredetű, azt jelenti, az életért, az élet számára. 1965-ben született meg a fogalma. Körébe olyan, a szervezet számára hasznos baktériumok tartoznak, amelyek képesek helyreállítani a bélflóra megfelelő egyensúlyát – olvasható a a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevelében a Webbetegnél.
Bélrendszerünk alapvető szerepet vállal a szervezetünket ért támadások kivédésében – bélbaktériumok számos fajtája munkálkodik együtt azért, hogy fenntartsa normál egyensúlyát. Ám olyan faktorok, mint a stressz, helytelen táplálkozás, infekciók, gyógyszerek vagy antibiotikumos kezelés, felborítja ezt a természetes baktérium egyensúlyt és eltolja a káros baktériumok felé.
Itt kapnak fontos szerepet a probiotikumok. Helyreállítják a bélflóra felborult egyensúlyát, támogatják a védekezőrendszer megfelelő működését, a kórokozókkal szembeni védelmet. A probiotikumok jobbára olyan tejsavbaktériumok – általában a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium csoportok tagjai –, amelyek nagy arányban képesek túlélni a tápcsatorna hatásait, mint amilyen a gyomor savas környezete, illetve a vékonybél enzimei, így szabad utat kapnak a kibontakozásra.
Megkülönböztetünk tejsavtermelő probiotikumokat (Lactobacillus fajok, Streptococcus thermophilus), valamint nem tejsavtermelő probiotikumokat (Bifidobacterium fajok, Saccharomyces boulardii).
Probiotikumos készítmény lehet tejtermék, valamint megtalálható étrend-kiegészítők formájában is. Ezek recept nélkül kaphatóak, használatuk széles körben elterjedt. Fontos különbség, hogy amíg a probiotikus tejtermékek élő, aktív, addig az étrend-kiegészítők általában liofilizált, azaz fagyasztva szárított, de életképes állapotban tartalmaznak probiotikumokat.
Megelőzésre megoldás lehet a probiotikumok (Lactobacillus és Bifidobacterium) kapszulás alkalmazása, hogy elősegítsük a normál bélműködést, de ez nem nevezhető immunerősítésnek – mondja dr. Nékám Kristóf allergológus, klinikai immunológus, aki korábban nyilatkozott a WEBBeteg.hu portál Portré rovatában. Hogy miért a kapszulát használjunk? A különböző iható készítményekkel szemben a liofilizált, kapszulás készítményeknél feltüntetik a pontos baktériumszámot – tette hozzá az orvos.
Minden tejsavtermelő baktérium előnyös, de nem mind probiotikum, ha nem felel meg a probiotikumok lényeges kritériumainak.
A hazai patikákban 40-60 féle pro- és prebiotikum tartalmú készítmény kapható. Van közöttük gyógyszer, gyógyhatású készítmény, étrend-kiegészítő. Az általunk megkérdezett gyógyszerész elmondta: a probiotikum elnevezés arra utal, hogy mi található benne, tehát bármi, amiben mikroorganizmusok vannak, az ebbe a kategóriába esik. A termékkategória kérelmezése a gyártó szándékától, majd esetleg a hatóság döntésétől függ.
Felmerül a kérdés, hogy a nemzetközi vizsgálatok eredményei és ajánlásai alapján hogyan lehet jól választani a Magyarországon forgalmazott készítmények közül? Kedvező, ha egynél több, humán eredetű törzset és lehetőleg élő baktériumokat tartalmaz. Megfelelő dózisnak a minimum 109 CFU az elfogadott (CFU: kolóniaképző egység, az életképes mikroorganizmusok száma. A készítményekben általában ilyen egységben adják meg a baktériumok mennyiségét – a Saccharomyces boulardii esetében mg-ban). Fontos szempont az is, hogy legyen gyomorsav ellenálló, és őrizze meg a megfelelő csíraszámot a lejárati időig, illetve megbízható gyártótól származó, minőségi terméket alkalmazzunk, aminek kedvező a napi terápiás költsége. Problémát jelent, hogy sok készítményben nincs részletezve, hogy melyik törzsből, mennyit tartalmaz.
Amennyiben az italokat vizsgáljuk, kiderül, hogy a hatásosság alapvető feltétele az elegendő mennyiség, és jó tudni, hogy a probiotikus jelző nem a tartalomhoz, hanem a koncentrációhoz kötött.
A Magyar Élelmiszerkönyv alapján az a termék nevezhető probiotikusnak, amely legalább 10⁶/g élő csíraszám mennyiségben tartalmaz jótékony baktériumokat. Az MDOSZ ennél részletesebben kifejti: egy tejtermék akkor nevezhető probiotikusnak, ha a két alap joghurtkultúrán felül (Streptococcus thermophilus és Lactobacilus bulgaricus tejsavkultúrák tenyészete, melyek 10 7/g mennyiségben találhatóak meg a joghurtban), még további legalább 10⁶/g mennyiségben tartalmaznak probiotikumokat.
Tapasztalatunk szerint nem minden iható készítmény csomagolásán található meg a pontos csiraszám, az egyéb összetétel. Célszerű azokat választani, amelyeknek kedvező hatása tudományosan bizonyított – tanácsolja a dietetikus.
A probiotikumok kedvező tulajdonsága számos, egymást részben átfedő hatás eredője, egyebek mellett gátolják a kórokozók megtelepedését és átjutását a bélfalon, befolyásolják a helyi és szisztémás immunológiai folyamatokat, különböző enzimek befolyásolása révén csökkentik a daganatok kialakulását elősegítő anyagok termelését, elősegítik az értékes tápanyagok képződését szolgáló enzimatikus folyamatokat.
A probiotikum alkalmazhatósági kritériumai:
A probiotikumok nem képesek valamennyi hatásuk megvalósítására, jelentős különbségek mutatkoznak az egyes törzsek között, ezért az egyes probiotikummal, illetve kombinációval kapcsolatos kedvező eredmények nem általánosíthatók. A baktériumok felszíni molekulái és a mikrobák által termelt anyagok is különbözőek, így eltérően hatnak a bélnyálkahártya és az immunrendszer sejtjeire.
A Lactobacillus rhamnosus GG a legtöbbet vizsgált probiotikus törzs. Alkalmazását hatásosnak találták az emésztőrendszer fertőzéseinek kezelésében és megelőzésében.
Néhány javallat:
Sokan felteszik a kérdést, vajon teljesen ártalmatlanok ezek a baktériumok? Egy 2011-ben megjelent több mint 600 (!) oldalas tanulmány több publikációt elemezve az eddig használt probiotikumok biztonságát igyekszik objektíven felmérni: miután ezek a vizsgálatok többnyire nem kellő alapossággal tervezettek és kivitelezésük is gyakran esetleges, az általuk okozott ártalmak regisztrálására, elemzésére és követésére általában nem fordítottak kellő figyelmet, ezért nem állítható határozottan, hogy a probiotikumok használata minden körülmények között biztonságos – olvasható a Gyógyszerészet című szaklapban (2014. október).
Az egyes probiotikumokkal, illetve kombinációkkal kapcsolatos eredmények nem általánosíthatók, nem tisztázott a kezelés ajánlott dózisa sem. Óvatosság indokolt a készítmények rutinszerű alkalmazásával kapcsolatban, mivel a kezelés mellékhatásaként súlyos szövődmények jelenhetnek meg. A probiotikumoknak át kell jutniuk a gyomor-bélrendszer felső szakaszán, azaz ellenállóknak kell lenniük a gyomorsavval és az epével szemben, meg kell tapadniuk a bélnyálkahártyán.
Megnyugtatásképpen: az FDA számos baktériumtörzsnek, így a tejsavtermelő baktériumoknak is megadta a GRAS (Generally Recognized as Safe = „általában véve biztonságos”) besorolást. Tudnunk kell ezeket használni. Ennek érdekében pedig kérjük ki háziorvosunk és gyógyszerészünk véleményét.