Japán az előző sikeres Hajabusza-küldetés után ismét zsákmányszerző útra indul a világűrbe. Eredetileg vasárnap, egy H-2A rakétával akarták fellőni a világűrbe a Hajabusza-2 űrszondát, amely a tervek szerint 2018-ban száll le az 1999 JU3 nevű aszteroidán, de a rossz időjárás miatt elhalasztották a rajtot - írja az MTI. A közvetítést mindenesetre érdemes lesz követni, mert a full HD-nál négyszer jobb, 4K felbontású lesz az élő adás.  

A Hajabusza-2 majdnem azonos elődjével, a Hajabuszával, de tervezésekor levonták a tanulságokat az előző űrszonda számos meghibásodásából.

Az űrszonda várhatóan 2018 közepén éri majd el az alig egy kilométer átmérőjű 1999 JU3 nevű kisbolygót. Célja, hogy pormintákat gyűjtsön a szenet és vizet tartalmazó sziklás égitesten. A kutatók a minták segítségével próbálják majd megállapítani, milyen szerves és vizes anyagok voltak eredetileg a Naprendszerben. A szonda Földre történő visszatérését 2020 körüli időpontra tervezik.

„Az ősanyaggyűjtő küldetés forradalmasíthatja a bolygók kialakulásának feltételeivel kapcsolatos ismereteinket” – írta a JAXA japán űrügynökség Hajabusza-projekttel foglalkozó kutatócsoportja.

Porfogónak jó volt

A Hajabusza – a szó jelentése sólyom - 2005 novemberében kétszer is leszállt az Itokava nevű aszteroidán, majd az űrkapszula – küldetését számos műszaki hiba miatt három évvel meghosszabbítva - 2010. június 14-én ért földet az ausztráliai Woomera-sivatagban, belsejében az aszteroidáról származó porral.

Az 1999 JU3 ugyanazon a pályán kering, mint az Itokava, de kétszer nagyobb és különböző szerves anyagokat tartalmaz. „Az aszteroida közelébe érve a szonda távérzékelő eszközökkel tanulmányozza majd annak teljes felületét” – közölte a JAXA.

A Hajabusza-2 egy Minerva2 nevű robotvezérlésű járművet és az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája Philae nevű egységének megfelelő Mascot nevű leszállóegységet bocsát az aszteroidára, amelyek természetes körülmények között tanulmányozzák a kisbolygó felszínét.

Ezután következik a program leglátványosabb része. A Hajabusza-2 egy becsapódó egység segítségével több méter átmérőjű krátert váj a kisbolygó felszínébe, majd összegyűjti a kráterben lévő, felszín alatti anyagokat. A mintákat a Földre visszatérő kapszulában tárolja.