A terv az volt, hogy magyar idő szerint 13:05-kor indítják el azt a rakétát, aminek az orrára a NASA új, Orion nevű űrkapszuláját szerelték, hogy kiderüljön, hogy teljesít a szerkezet az űrben. Számos dolog történt, élőben közvetítettük, épp mi volt a helyzet.
Kedves olvasó, ennek a cikknek két része van. A felső (A küldetés percről percre) rész folyamatosan frissül, időpontokkal ellátott új bekezdésekben írjuk ki mindig a legfrissebb információkat, meg az érdekes töltelékinformációkat. Az alsó (Az alapok) rész pedig a teszt összefoglalása, mi ez az Orion-izé, és mit tesztel a mai teszt.
Az alábbi (fordított időrendű) közvetítés lényege röviden az, hogy sorrendben
akadályozta meg a startot. Az Orion űrhajó a NASA legújabb, ember szállítására is alkalmas űreszköze, a mai indítás után két, a Föld körül megtett tesztkörrel ellenőrizték volna a létfontosságú rendszerek működését. Végül a fenti hibák miatt egyszerűen kifutottak az időből, ezért holnap újra megpróbálják, mármint ha addig sikerül megoldani az üzemanyagszelepek problémáját. Köszönjük a figyelmet, holnap folytatjuk.
15:40 - Úgy tűnik, nem sikerült megoldani az üzemanyagszelepek problémáját, ezért nem próbáljták meg az utolsó pillanatban mégis elindítani a rakétát. A hivatalos program szerint holnap ugyanúgy megy minden, mint ma: magyar idő szerint 13:05-kor nyílik az időablak, és egészen 15:47-ig lesz idő tologatni az indulást, ha kell.
Már el is kezdték az élesített alkatrészek biztonságos módba kapcsolását, a nap folyamán az üzemanyagot is lefejtik majd-
15:28 - A földi irányítás 15:44-re tűzte ki az utolsó lehetséges indulási időpontot mára. (Mármint magyar idő szerint.)
15:27 - A széllökések miatti leállításokért felelős automatika lekapcsolását határozta el a földi irányítás, vagyis ha megoldódik a szelepek hibája, kézi irányítás és magasabb határértékek mellett figyelik a széllökéseket, és csak akkor avatkoznak be, ha valami komoly baj van.
15:24 - Az első kísérlet a szelepek megjavítására csak részben sikerült, ezért most újra nekifutnak a dolognak, egy kicsit más megközelítést alkalmazva. Ha összejön, még lesz idő az indításra, hiszen a visszaszámlálás megint négy perctől indulna.
15:22 - Nagyjából 25 perc maradt hátra, ha nincs start, a USS Anchorage és a USNS Salvor bizony hiába hajózott ma ki. Ez az a két haditengerészeti egység, amit az Orion kihalászásával bíztak meg, és amelyek már a kaliforniai partoktól mindegy 950 kilométerre várakoznak.
15:15 - Amíg várunk, egy érdekesség: ön szerint mi a két hatalmas, villanyoszlopra emlékeztető torony szerepe? Azok ott bizony hatalmas villámhárítók.
15:08 - Olvasói kérdésre válaszolok: igen, holnap lehet már az a szabály, hogy minden alkalommal, mikor az angol "hold" kifejezés elhangzik, iszunk egy felest.
15:06 - 40 perc van hátra a mai időablakból, ha nem jön össze, holnap minden kezdődik előröl. Igen, a közvetítés is.
14:58 - Kicsit talán túl korán örültem, a szelepeket azóta is vizsgálják. Az irányítás most beszélte meg a teszt pontos módját, a felelős csapatok nekiállnak a munkának.
Ha egyszer végre elindul, a Delta IV Heavy rakéta Föld körüli pályára állítja az Orion nevű, új amerikai űrkapszulát. Ez 2-6 embert vihet majd fel az űrbe, de most még csak szenzorokat szállít. A teszt során a kapszula két kört megy majd a Föld körül, egyet nem túl magasan, egyet pedig 5800 kilométerre a felszíntől. A mérések befejezése után az Orion visszalép a légkörbe, és ha a hőpajzs és az ejtőernyők is működnek, a kaliforniai partoktól nem messze csobban majd a vízbe, miután 32 ezer kilométeres óránkénti sebességről 32-re lassul.
14:44 - Nem azért, hogy rémisztgessem önöket, de a Columbiát egyszer egy hónapon át próbálták útnak indítani. Nettó négy indítási nap volt, folyamatosan nyíltak és záródtak az időablakok, míg végül minden összeállt a biztonságos starthoz. Egyszer 31, egyszer 14 másodperccel a gyújtás előtt álltak le, de az még 1985-ben volt. Pontosabban 1985-ben és 1986-ban, mert a december 18-i indulás helyett január 6-i lett.
14:36 - Az indításra legkésőbb nagyjából egy és negyed óra múlva sor kell kerüljön. Érdekes módon nem azért, mert a rakétának nem tök mindegy, mikor indul el: a visszaérkező kapszulát sokkal egyszerűbb még nappali világosságban megtalálni a tengeren.
14:33 - Korábban már volt ilyen hiba, a Lockheed-Martin mérnökei így az akkor bevált megoldást javasolják: ötször kinyitják és elzárják a szelepeket, és ha ez rendben lemegy, jöhet az új célidőpont a starthoz.
14:30 - Az irányítás most átbeszéli a lehetőségeket, aztán ha elhárították a hibát, mondanak új időpontot. Vagy nem, ez egy ilyen mutatvány, szóval ne ránk haragudjon, ha munka helyett velünk izgul, és végül mégsem indítják el a rakétát.
14:28 - A bal szélső és a középső rakétánál jelzett a rendszer nem megfelelően lezárt szelepeket. Ezek a szelepek biztosítják a tartályokban folyékony oxigén áramlását, de az indítás előtt le kell őket zárni. Elég nagy nyomás van arrafelé, ez okozhat átmeneti gondot.
14:24 - Két perccel az indulás előtt újabb probléma, az egyik gyorsítórakétán nem zárták el a folyékony oxigén áramlását megakadályozó szelepet.
14:18 - Gyakorlott nézők már tudják, mi jön. Na mire állt át az Orion űrhajó? Igen, belső árramforásra. Minden rendszer kész, ha nem jön szél, az űrhajó elindulhat.
14:13 - Időközben a hajtóműveknél is akadt egy kis technikai probléma, a hőmérséklettel volt baj, de már dolgoznak a megoldáson. Mire az idő jó lesz, a hajtómű is visszaáll az elvárt hőmérsékletre.
14:06 - Az időjárás nem vicc, nem véletlenül nincs start, amíg nem tökéletes minden körülmény. A Delta IV Heavy nagyjából 70 méter magas, és a szélnek bőven van hol belekapaszkodnia az űrhajóba. Az automata egyébként óránként 38 kilométeresnél erősebb széllökéseknél jelez problémát.
13:54 - Megint egy automata riasztás lőtt el, egy széllökés volt a ludas. Az űrhajóval minden rendben, lassan kapunk új időpontot, még bőven van idő. Az amerikai hadsereg meteorológiai ezredének előrejelzése szerint 40 percen belül csökkenhet a szél.
13:51 - 4 perc a startig, lassan lezárják az üzemanyagtartályok áramoltatását, lekapcsolják a külső energiaellátását, ellenőrzi... Hold, hold, hold. Megint állunk.
13:48 - Az Orion megint a belső akkumulátorokról működik.
13:45 - Elméletileg 13:55-kor újra nekifutunk. Széllökések és hajó volt már, ezernyi egyéb dolog lehet még, reméljük, hogy nem tudunk meg erről részleteket. Négy perces visszaszámlálásról indulunk majd megint, magyar idő szerint 13:51-kor.
13:39 - Továbbra is átmeneti stop van, de legalább lehet gyönyörködi a Delta IV Heavy szépségében (plusz valamiért meghalt a korábban beágyazott élőkép, szóval itt egy másik).
Broadcast live streaming video on Ustream
13:33 - Amíg a szél csendesedését várjuk, az Oriont visszakapcsolták külső betápra. A kapszulában 1200 szenzpr figyeli majd a repülés közbeni erőhatásokat és egyéb körülményeket, de ami ennél is fontosabb: a teszt minden pillanatát széles látószögű kamerák rögzítik majd.
13:29 - A riasztást kinyomták, de ez most egy hosszabb szünet lesz, hogy alaposabban meg tudják vizsgálni a széllökéseket, és csak ezt követően adnak meg új indulási odőpontot.
13:24 - Cape Canaveral, Florida. Ilyen távolról lehet élőben követni az indítást a helyszínről, szóval olyan az egész, mint a Forma-1, a tévében nézve többet lát az ember, de a hanghatások élőben az igaziak.
13:21 - A kilövést egy erősebb széllökés miatt szakították meg. Az ilyesmi kritikus (ezért is mondták korábban a 70 százalékosra időjárási körülményeket), de nem áll le tőle minden. Magyar idő szerint 15:44-ig van idő az indulás halogatására-
13:18 - Várjuk az új időpontot. Csak a szelekkel van baj, minden más rendben, vagyis ha kicsit javul az idő, az Oriont cipelő Delta IV Heavy hamarosan elstartol.
13:13 - Négy perc a startig.
13:11 - Mire leírtam, az Oriont át is kapcsolták a saját akkumulátoraira. Lefutott az egyes állomások tesztje is, mindenhonnan egészséges Go, vagyis mehet jött vissza. Hat perc a startig, két perc a visszaszámlálás folytatásáig.
13:08 - Még öt perc szünet, minden rendben, az Orion készen áll arra, hogy a kilövőállásról kapott táplálás helyett a belső energiaforrásra álljon át. Ez is fontos, minden rendszer és feltétel jó, az időjárás is megfelelő.
13:05 - 13:17 az új időpont, a hajót elküldték.
Teams are extending #Orion's launch countdown hold due to a range & technical issue being worked. Launch time delayed.
— NASA (@NASA) December 4, 2014
13:00 - Elméletileg egy perc múlva folytatódnia kellene indulnia a visszaszámlálásnak, de ez két dolog miatt sem biztos. Egyrészt egy hajót kizavarni valahonnan nem egyszerű, másrészt a hajtóanyag nyomását is stabilizálni kell (ez folyamatosan kell). Valószínűleg már nem lesz 13:05-ös start, de van idő bőven, két órás időablakba sok minden belefér.
12:56 - A folyamat megállításához az kell, hogy a földi irányítás egyik állomásának kezelője bemondja a rádióba, hogy "Hold, hold, hold", vagyis "állj, állj, állj", az irányítás főnöke ekkor megállít mindent, majd meghallgatja a problémát. Ha megoldható, az óra ketyeg tovább.
12:50 - A probléma megoldhatónak tűnik, csak egy hajó tévedt be a rakéta fellövése miatt kijelölt biztonsági zónába. Ez rendszeres dolog, és általában nincs belőle nagyobb baj, a hajót szépen kiküldik a zónából, és megy tovább a show.
Ez átmenetileg leállítja a folyamatot, de nem jelenti, hogy teljesen megállunk, az indításra összesen két órányi ideje van az irányításnak. Ha a hiba elhárítható, a visszaszámlálás megy tovább.
12:46 - A visszaszámlálás elérte a 4 percet, itt lép életbe a 15 perces szünet. Ebből a fázisból csak akkor megyünk tovább, ha a földi irányítás Go-t mond.
12:45 - A meteorológusok továbbra is 70 százalékot adnak a startra, főleg a vastagodó felhőtakaró miatt izgulnak.
12:40 - Jó látni, hogy a világon mindenhol vannak idióták: az egyikük épp most próbálta meg twitteren kioktatni a NASA-t, hogy az nem mikrogravitáció, hanem súlytalanság.
@Faye_Kane It's actually microgravity. Learn more: http://t.co/OJVvOTsOGh
— NASA (@NASA) December 4, 2014
12:38 - Az indítóállványtól jobbra lévő vörös láng amúgy a hajtóanyagként betöltött, de azóta szép lassan kiáramló hidrogén elégetésére használt gázfáklyához tartozik. Inkább így égetik el, mint hogy felrobbanjon ott minden.
~35 minutes to launch: @ULALaunch Delta IV rocket is fueled & #Orion is ready to go: http://t.co/SiloWv50CD pic.twitter.com/BVPkQc5w0w
— NASA (@NASA) December 4, 2014
12:35 - A Nasa oldalán lévő visszaszámláló is viccelődik, legalábbis nekem most épp 0 órát, 0 percet és 0 másodpercet mutat az indításig, ez valójában 0 óra, 30 perc és 0 másodperc kellene legyen.
12:32 - Aki figyeli a földi irányítás beszélgetését, talán feltűnt neki, hogy 15 perccel kevesebbet mondanak annál, mint amennyi valójában a startig hátra van. Ennek az az oka, hogy az indítási menetrendben lesz majd egy 15 perces szünet, amikor a földi irányítás minden tagja átnézheti, hogy minden rendben van-e az űrhajónak azzal a részével, amire ő figyel.
12:25 - A földi irányítás alaposabban megvizsgált egy korábbi hibát (egy szelepen találtak egy kisebb repedést), és úgy döntöttek, hogy nem jelent problémát, az indítási folyamat folytatódik.
12:20 - A mostani indítás akkor is élményszámba menne, ha nem az Orion lenne a főszereplő. A Delta IV Heavy, a három rakétából összeállított teherhordó rakéta pillanatnyilag a legnagyobb kapacitású, használatban lévő rendszer. Ez a nyolcadik startja, az előző hétből hat volt sikeres, egy pedig részben sikeres (nem robbant szét, de nem sikerült elérni a tervezett célok mindegyikét).
Earlier, the @ULAlaunch tower used to prep #Orion for liftoff was moved away. Pics: http://t.co/LHstPJcu3m pic.twitter.com/0wISI7eiGf
— NASA (@NASA) December 4, 2014
12:16 - 39 perc a startig. Összesen négy és fél órás lesz a program, az Orion eközben kétszer kerüli meg a földet, a pályán 5800 kilométer lesz a legmagasabb pont.
12:08 - A startig nem olyan látványos amúgy a dolog, most épp a rakéták stabilizáló- és kormányrendszerét tesztelték, az is működik. Volt egy kis probléma az üzemanyagtartályok nyomásával, megvizsgálták, és nem volt kritikus. Egyelőre minden rendben, lesz start.
11:53 - Az indulás továbbra is helyi idő szerint 7:05, ez kicsivel napfelkelte után lesz. A kaliforniai partoknál is szép az idő, ez azért fontos, mert ide ér majd vissza a kapszula, nem baj, ha az azt begyűjtő hajónak nem kell több méteres hullámokkal küzdenie.
Weather is good off coast of Baja California where #Orion splashes down later this morning: http://t.co/TNnI2NoeVG pic.twitter.com/67kUAaEjpl
— NASA (@NASA) December 4, 2014
11:35 - 90 perc az indulásig, az időjárás kicsit szeszélyes, de a felhők és az északkeleti szél ellenére 70 százalék a start esélye.
11:25 – A földi irányítás jelentése szerint a Delta IV Heavy tankolása befejeződött, a rakéta indulásra kész. Ide most beszúrjuk a közvetítés élő képét is.
A NASA az űrsiklóprogram leállításával tulajdonképpen elveszítette minden lehetőségét arra, hogy saját erőből embert juttasson az űrbe. Ma tesztelik le azt az űrkapszulát, ami változtathat Az ezen, de az Orion most még emberek nélkül száll fel.
Az Orion egy 8 méter magas, öt méter átmérőjű, csepp alakú kapszula, amibe 2-6 fős személyzet fér. Az elsődleges cél az alacsony Föld körüli pálya elérése (itt kering például a Nemzetközi Űrállomás, az ISS is), de egyéb modulok hozzácsatolásával az Orion a Hold vagy akár a Mars elérésére is alkalmas lehet. A kapszulát 2017-ben a Holdhoz is elküldik majd, de még mindig ember nélkül, az első emberes tesztre 2021-ig kell majd várni.
A mostani tesztrepülésnek öt fő célja van. Általánosságban arról van szó, hogy tesztelni kell azt a folyamatot, ami az indítástól az űrkapszula visszaérkezéséig terjed. Ez egy több lépcsőből álló, kritikus pillanatokkal alaposan megszórt terv, onnantól fogva, hogy beröffentik (aki megakad ezen a szón, majd halgassa, milyen hangja lesz) a 72 méter magas Delta IV Heavy típusú rakéta három hajtóművét.
Az öt lényeges teszt a következő.
1. Az Orion egyik nagy újítása, hogy egy speciális mentőrakéta segítségével az után is képes megmenteni a kapszula utasait, hogy a hordozórakéta felemelkedett a Földről. A Launch Abort System tulajdonképpen elröpíti a kapszulát a meghibásodott rakétától jó messzire, ami jó. Ami nem jó, hogy ha a LAS-ra nincs szükség, meg kell tőle szabadulni. Ez az indulás után 6 perccel és 20 másodperccel történik meg, vagy ha nem, akkor baj van, mert a LAS rakétáit pont a leszálláskor használt ejtőernyők fölé szerelik. Ha a LAS a helyén marad, nincs ejtőernyő, ha nincs ejtőernyő, nincs leszállás. Pontosabban van, csak azt zuhanásnak és becsapódásnak hívják. Az alábbi videón az látszik, hogy is néz ki a LAS tesztje, most annyi lesz a különbség, hogy a LAS rakétái nem viszik magukkal az űrkapszulát.
2. Az első pont folyománya, hogy az ejtőernyőket is tesztelni kell. Van miért, az Orion 32 ezer kilométeres óránkénti sebességgel lép vissza a légkörbe, ezt a sebességet kell az ezredrészére csökkenteni, hogy a kapszulából ne festői roncs legyen a vízre szálláskor. Több fékezőernyő és három főernyő nyílik majd a visszatérés pontosan meghatározott pillanataiban. Ez nem új technika, sőt az Oriont hajították már le repülőkről, és ott nem volt baj, de az űrből való visszatérést igazán csak az űrből való visszatéréssel lehet tesztelni.
3. A fékezés nagy részét nem is az ejtőernyők végzik, hanem a kapszula légellenállása, viszont itt hatalmas hőhatásoktól kell megvédeni a szerkezetet, így az első küldetés egyben az 5 méter átmérőjű hőpajzs próbája is. A hőpajzs érzékeny valami, elég egy kis sérülés is ahhoz, hogy darabokra szakadjon a légkörben az, amit meg kéne védenie, elég csak a Columbia űrsikló 2003-as tragédiájára gondolni.
4. Az Orion másik pajzsa ugyanilyen fontos: ez nem a hőség ellen véd, hanem az űrben lévő kárus sugaraktól. Az űrkapszula két kört megy majd a Föld körül, a második kör elején begyújtják a rakétákat, hogy alaposan megemeljék a pálya magasságát. Ez azért kell, hogy a kapszulát megúsztassák a Van Allen sugárzási öv nevű sávban, ahol a Föld mágneses mezeje nem szűri meg a káros sugárzást. A teszt lényege, hogy lássuk, mi történne, ha emberek ülnének odabent a szenzorok helyén. Drága dolog egy űrhajós, kár lenne hagyni őket meghalni.
5. Végül az Orion központi számítógépét is tesztelik, ami minden űrszámítógépek csúcsa lesz majd (egy darabig). Huszonötször gyorsabb az űrállomás, négyszázszor az űrsiklók, és négyezerszer az Apollo-missziók során használt gépeknél, de ez mind nem számít, ha nem bírja az extrém rázkódást, hőséget vagy hideget.