Egy kutatócsoport a denevérek repülését és felszállását tanulmányozva megállapította, hogy az állatok agyában valószínűleg egy különleges neurális iránytű található, és ennek köszönhetően tudják pontosan, hogy éppen hol és milyen pozícióban vannak. A speciális agysejtek három dimenzióban térképezik fel a denevérek pillanatnyi helyzetét.
A Nature-ben megjelent tanulmányban a kutatók leírták: valószínű, hogy egy ehhez hasonló navigációs rendszer lehet más állatok agyában is.
A kutatást vezető Arseny Finkelstein, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet munkatársa elmondta: most először vizsgálták minden irányba szabadon repkedő állatok agyát, beleértve a denevérek akrobatikus leszállását is – az állatok ugyanis fejjel lefelé landolnak.
Egyelőre csak a Weizmannban tudnak vezeték nélküli repülési vizsgálatokat végezni. Ehhez egy apró eszközt csatlakoztattak a denevérre, ami az agytevékenységet vizsgálva meg tudta határozni az egyes neuronok viselkedését az állatok mozgása közben.
Idén három neves agykutató kapott orvosi Nobel-díjat az állatok tájékozódási képességének több évtizeden át tartó vizsgálatáért. A kutatásokban megállapították, hogy a patkányok agyában egy sajátos, rácspontokból és helyszínekből álló térkép épül fel; ezt sejtszinten is meg lehetett figyelni. Finkelstein és kollégái is hasonlót tapasztaltak, csak ők pitchnek és rollnak nevezték az egyes sejteket – ezek határozzák meg, hogy az állat fejjel lefelé vagy felfelé helyezkedik el.
A kutatók szerint a megfigyelések nem korlátozódnak a denevérekre, hanem más emlősökre is érvényesek lehetnek.
A denevéreket és a patkányokat több millió év evolúció választja el egymástól. De mégis, ha ugyanazokat az agyterületeket nézzük, mindkét fajnál megtalálhatók a tájékozódásért felelős agysejtek. Ezért gondoljuk, hogy a felfedezés az emberek számára is fontos lehet; ez az idegkutatás egyik legizgalmasabb eleme.
– mondta Finkelstein.