Kilencven kutató vehette át az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelét pénteken a Magyar Tudományos Akadémián. Ezzel 2667-re bővült a tudomány doktora vagy az MTA doktora címmel rendelkező hazai tudósok száma – írja az MTI.

• Idén csaknem ugyanannyian szerezték meg az élettudományok és a műszaki tudományok területéről a címet; az előbbi kategóriában 32-en, az utóbbiban 34-en.
• A társadalom- és bölcsészettudományok művelői közül 24-en kaptak oklevelet.
• A legtöbben az orvosi tudományok osztálya, a filozófia és történelemtudományok osztálya, valamint a műszaki tudományok osztálya képviseletében lettek az Akadémia doktorai.
• A kutatónők száma (13) a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent.
• A díjazott kutatók között idén a legfiatalabb 34 éves, a legidősebb 78.

Az új akadémiai doktorok között három tudós is van, akik a korábbi években az MTA Lendület kiválósági pályázata nyerteseként alapíthattak önálló kutatócsoportot:

• Ősi Attila paleontológus, több gerinces őslény felfedezője;
• Tapolcai János, aki az optikai hálózatok megbízható működéséhez kapcsolódó problémákat vizsgált és adott a megoldásukra módszereket;
• Tusor Péter, aki a magyar egyházi elit római és bécsi integrációját kutatja.

Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében elmondta: az új akadémiai doktorok vezető kutatókként felelősséggel tartoznak azért, hogy Magyarországon továbbra is magas szintű kutatások folyjanak. Az elnök közös létérdeknek nevezte a tudományos utánpótlásképzésben való aktív részvételt, illetve a tudományos eredmények közvetítését a társadalom felé. Lovász cselekvő közéleti szerepvállalásra is biztatta a jelenlévőket.

Az MTA doktora cím – amire a tudományos fokozattal már rendelkező kutatók pályázhatnak – a tudományos előmenetel feltételét jelenti az akadémiai kutatóintézetek hálózatában és a felsőoktatási intézményekben. A cím birtokosai választhatók a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagjaivá.