A hallucinogén gombák, kaktuszok, alkoholbeöntés, szárított békabőr: ez mind azoknak az anyagoknak a listája, amelyeket az amerikai őslakók használtak. Egy tanulmány szerint szélesebb körben, mint eddig gondoltuk.
A Mezoamerikában élő emberek az Európaiak megérkezése előtt használtak pszichotrop drogokat, főleg orvosságként és a vallási rituálékhoz – állítja Francisco Javier, a spanyol cuencai Carod-Artal of a Hospital Virgen de la Luz kutatója. Szerinte ezeket a drogokat még mindig használják orvosi célokra az őslakos közösségek. A Neurología szaklapban megjelent tanulmány sorra veszi ezeket a szereket.
A maják fogyasztottak egy balché nevű, mámorító italt rituális jövendöléseik alatt, amikor megpróbálta kommunikálni a lelkekkel. Az italban a Lonchocarpus longistylus növény kérgéből származó nedvet kevertek össze olyan méhek mézével, akik az egyik fajta hajnalkával táplálkoztak, amelynek szintén pszichedelikus tulajdonságokat tulajdonítanak.
A balchéivás mellett gyakran cigiztek is, beöntéseket végeztek alkohollal, néha más pszichoaktív összetevőkkel. A beöntéseket az intenzívebb, gyorsabb transzba esések miatt végezték.
A kutatások szerint a mezoamerikai kultúrákban legalább 54 hallucinogén gombát használtak a Psilocybe nemzetségből. Ezeket ma is megtalálhatjuk Mexikóban. A pszilocibin olyan hallucinogén összetevő ezekben a gombákban, amelynek tudatmódosító hatása van.
A vallási szertartásokat Mexikó Völgyében tartották, és Közép-Amerika más részein. A kutatók számításai szerint ezek a rituálék legalább 3500 évesek. A pszilocibin befolyásolja a motoros reflexeket, az idő viselkedését és felfogását, de okozhat pánikreakciókat és pszichózist is. Hosszútávú használata pszichiátriai betegséghez és memóriazavarhoz vezet.
A mámorító összetevők másik forrása Mezoamerikában a pejot (meszkalinkaktusz) volt: ebben a kaktuszban több mint hatvan hallucinogén összetevő van, köztük a meszkalin. A meszkalint a kaktuszból lehet kivonni és ital készíthető belőle.
Legalább ötezer éve használják rituálékra. A pejotfogyasztók színes vizuális hallucinációkról számolnak be, súlytalanság érzéséről és az idő megváltozott érzékeléséről. Növelheti a testhőmérsékletet is és a szívverést, zavarhatja a járást, izzadást és pirulást okozhat.
A legfurcsább drog talán a Bufo nemzetségbe tartozó békák bőréből származik. E fajok nyálmirigye mérgező anyagokat, úgynevezett bufotoxinokat termel, amelyeknek pszichoaktív hatása van.
A 16. századi történetírók szerint a maják dohányt és a barna varangy szárított bőrét adták az alkoholokhoz, hogy még ütősebbek legyenek. A maja K'iche csoport még mindig használja, hogy feldobja vele a balchéját.
A Datura inoxia nevű növényt az ördög gyógynövényének is nevezik, századokig használták Mezoamerikában a sebek és a harci sérülések gyógyítására. De a rituáléknál is előkerült mint tudatmódosító.