Magyarország távol van az aktív lemezhatároktól, jelenlegi tudásunk szerint nem jellemző, hogy akkora feszültség halmozódik fel, ami katasztrofális erejű földrengést eredményezne. Utórengések azonban még
lehetnek Nógrádban, akár 4-es erejűek is

– mondta el kérdésünkre dr. Kiszely Márta, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium ügyeletes munkatársa. Ezek a nagyobb, 4-es erejű rengések olyan lassan csengenek le, hogy akár hónapokon keresztül is lehetnek utórengéseik.

Dátum	Időpont	Szélesség (É)	Hosszúság (K)	Magnitúdó	Hely
2015-01-01	19:44:36	48.029	19.424	2.8	Magyarország
2015-01-01	14:22:09	48.012	19.435	3.1	Magyarország
2015-01-01	10:45:57	48.009	19.424	4.0	Magyarország
2015-01-01	06:43:23	48.029	19.434	3.9	Magyarország
2014-12-23	13:12:02	45.482	20.966	3.7	Románia
2014-12-12	02:50:27	49.087	18.328	3.2	Szlovákia
2014-12-07	21:04:03	45.814	27.337	4.6	Románia

A most megrázott terület 2013 óta egyre aktívabb, tudtuk meg a szeizmológustól, és már tavaly januárban is volt négy nagyobb rengés Iliny község közelében, ahol az idei rengéseket is észlelték. 2014 január 19-én Ilinyben 3,2-es rengést mértek, aznap a vele szomszédos Cserhátsurányban viszont 4,2-es volt a manitúdó.

A szeizmológiai intézet munkatársa elmondta, sokkal több rezgés van, mint amennyiről a lakosság értesül. Számos rezgést csak egy-egy állomás regisztrál.

Afrika támadja Eurázsiát

A rengések hátterében az áll, hogy az Afrikai-lemez folyamatosan közeledik az Eurázsiai-lemez felé, évente 6-6,5 mm/év északnyugati irányú relatív sebességgel. A Kárpát-medencét az ellentétes oldalról viszont a merevnek tekinthető eurázsiai lemezbelső veszi körül, így ez a mozgás folyamatos összenyomódást okoz, aminek mértéke 1-1,5 mm évente. Ez a tektonikus feszültség részben földrengésben (mint most is), részben plasztikus deformáció formájában szabadul fel.

A régióban azonban nem nálunk vannak a legnagyobb földrengések. Szlovákiában és Romániában, illetve a délszláv államokban is sűrűbben mérnek nagyobb földmozgásokat. Az talán senkit sem lep meg, hogy a vulkánokkal is díszített Olaszországban jóval gyakoribbak a rengések.

A hazánkban tapasztalt 4-es erejű rengések csak kisebb épületkárokkal járnak: megsérülhetnek a kémények, lehullhat a vakolat, és persze a polcok is a földre dobálhatják a családi porcelánt. A szaizmológusok azt javasolják, hogy amíg tart a rengés, ne hagyjuk el az épületet. Ilyenkor az asztal vagy az ajtókeret alá érdemes behúzódni. Ha elállt a rengés, akkor kell ellenőrizni a kéményt, valamint a gáz- és villanyvezetékeket.

Kemény helyzet nem volt 

Csak kéményhelyzet, Magyarnándorban, ahol a berceli katasztrófavédelmi őrs munkatársainak vissza kellett bontaniuk egy  veszélyesen megdőlt egy kéményt. A fűtés nélkül maradt ház három lakója ideiglenesen rokonokhoz költözött.

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság  biztonsági okból ellenőrizte a térség víztározóit, felvették a kapcsolatot a veszélyes üzemek, a köz- és a vasúti közlekedés, valamint a gáz-, víz-, távhő- és áramszolgáltatás szakembereivel. Így kiderült, hogy a létfontosságú közművek zavartalanul működtek Nógrád megyében január 1-jén.