A csillagok forgási sebessége alapján 10 százalékos hibahatárral számítható ki az égitestek kora – derítették ki a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ tudósai, akik az Amerikai Asztronómiai Társaság Seattle-ben zajló közgyűlésén ismertették eredményeiket, vizsgálataikat összegző tanulmány a Nature online kiadásában jelent meg – írja az MTI.

A csillagok forgási sebességét a tömegük és a koruk határozza meg – minél nagyobb, masszívabb egy nap, annál gyorsabban pörög. Régóta ismert az is, hogy idővel a csillagok forgása lelassul, ám a tudósok eddig kevés adattal rendelkeztek ahhoz, hogy meghatározzák a távoli napok születésük dátumát - olvasható a ScienceDaily hírportálon.

„Célunk egy olyan óra létrehozása volt, amelynek segítségével pontosan meghatározhatnánk a csillagok korát forgási sebességük alapján” – hangsúlyozta a vizsgálatokat irányító Soren Meibom, a Harvard Smithsonian Asztrofizikai Központ tudósa.

A csillagok korának ismerete a Földön kívüli élet keresése szempontjából létfontosságú, hiszen bolygónkon is hosszú idő elteltével alakultak ki az élet kialakulásához szükséges komplex létfeltételek. A csillagóra segítségével határozhatják meg a Nap kortársait, vagy az idősebb csillagok körét, amelyek bolygóin létrejöhetett az élet.

A kutatók az amerikai Kepler űrteleszkóp segítségével a csillagok fényének parányi elhalványulását mérték, amelyet a látótérbe kerülő napfoltok okoztak. Ezeket a változásokat igen nehéz észlelni, hiszen egy átlagos csillag fénye mindössze 1 százalékkal csökken a foltok hatására, s napokba telik, míg ezek képződmények kikerülnek az űrteleszkóp fókuszából. Különösen problematikusak az idős csillagok, amelyeken kevesebb a napfolt, és kisebb a szeplők mérete.

Mint Soren Meibom rámutatott, eddig csupán egyetlen csillagnak ismerték a pontos korát és a forgási idejét, a Napnak, amely 4,6 milliárd éve született és 26 nap alatt fordul egyet. A Harvard Smithsonian Asztrofizikai Központ tudósai egy korábbi kutatás során az 1 milliárd éves csillagokból álló NGC 6811-es katalógusszámú halmazt vizsgálták, amelynek csillagai tíznaponta tesznek egy teljes fordulatot.

A jelenlegi projekt keretében a 2,5 milliárd éves NGC 6819 halmaz 30 csillagát elemezték, ezek súlya a Nap tömegének 80-140 százalékát tette ki, forgási idejük pedig 4-23 nap volt. Az NGC 6819-es halmaznak a Naphoz leginkább hasonlító 8 csillagának átlagos forgási ideje 18,2 nap volt. Körülbelül ilyen lehetett a Nap forgási ideje is kétmilliárd évvel ezelőtt, amikor olyan idős volt, mint a vizsgált klaszter csillagai.

„A halmaz egy közel négymilliárd éves hézagot tölt ki a csillagok forgásában" – jegyezte meg Soren Meibom.  A kutatók a továbbiakban több olyan számítógépes modellt is teszteltek, amelyek a csillagok korának a forgási sebesség és a tömeg alapján történő meghatározásra szolgálnak, míg kiválasztották a megfigyeléseikkel leginkább egybeesőt.

„A csillagok korát immár 10 százalékos hibahatárral tudjuk meghatározni forgási sebességük alapján. A módszer révén az asztronómusok többet megtudhatnak a csillagok és bolygórendszereik evolúciójáról, és az eljárás segíthet olyan égitesteket találni, amelyek elég idősek komplex életformák kifejlődéséhez” – összegezte Soren Meibom.