Meteorit-becsapódás nyomán keletkezhetett az a kráter, amelyet a közelmúltban fedeztek fel tudósok az Antarktisz keleti részén – írja az MTI. A műholdképek szerint a képződmény legalább 25 éves lehet.

Christian Müller német tudós decemberben, az Antarktisz keleti részén fekvő Baldvin-király jégmező fölött repülve  fedezte fel a két kilométer átmérőjű, kráterszerű geológiai képződményt. Ennek a szélein az egyébként sík területen a megszokott látványtól elütő, felgyűrődött jégréteg látható.  

Ahogy kinéztem az ablakon, a jég felszínén egy szokatlan alakzatra figyeltem fel. Jéghegyekre hasonlító feltört jeget láttam, amely rendkívül szokatlan ezen a sík jégmezőn, mindezt pedig egy nagy, szárnyalakú, kör alakú képződmény vette körül.

– mondta a német geológus, a Fielax kutatóintézet munkatársa.

A felfedezés véletlenül történt. Az Erzsébet-hercegnő kutatóállomáson dolgozó német tudósok a Gondwana ősi szuperkontinensről, és annak több százmillió évvel ezelőtti felbomlásáról akartak új adatokat gyűjteni.

Csak azért repültünk messze északra, mert a radarfelszerelésünk bedöglött, és nem akartunk egy repülésre alkalmas napot elvesztegetni.

– mondta Graeme Eagles geológus, aki szerint a kráterrel kapcsolatos tudás egyelőre kezdetleges, de sokan spekulálnak azon, hogy mitől alakulhatott ki.

Müller először a 2004-es meteor becsapódáshoz kötötte a most felfedezett kráterszerű képződményt, de a kutatók az alakzatot 1996-os műholdképeken is megtalálták, vagyis korábban keletkezhetett. A meteor-becsapódás valószínűségét nem zárja ki, hogy még nem tudták konkrét eseményhez kötni.

Több szakértő úgy látja, hogy az arizoniai Barringer-kráternél kétszer nagyobb alakzat túl nagy ahhoz, hogy meteorkráter lehessen. Mivel általában a becsapódás következtében kialakuló kráter tízszer, vagy akár hússzor is nagyobb, mint maga a meteorit, ezért ebben az esetben a becsapódó meteoritnak nagyjából 100 méter átmérőjűnek kellett volna lennie.

Csak egy hatalmas robbanás tudott volna egy két kilométer széles krátert kialakítani, a becsapódásnak sokkal nagyobbnak kellett volna lennie mindannál, amit a közelmúltban feljegyeztek. Ezért a képződmény nem alakulhatott ki meteor-becsapódás következtében.

– mondta Peter Brown, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója.

Eagles szerint más bizonyíték is van rá, hogy meteorkrátert találtak. A kutatócsapat számos fotót és videót készített, valamint lézerszkennerrel és talajradarral is vizsgálta a helyszínt. A feltételezett kráter közelében több kisebb kör alakú formációt is találtak. Az adatokat ugyan még nem elemezték, de remélik, hogy a jövőben publikálni tudják majd az eredményeiket.

Valóban elég szokatlan a felfedezés. A különleges állítások különleges bizonyítékokat kívánnak, és ebben az esetben, amennyire most meg tudjuk mondani, úgy tűnik vannak ilyen bizonyítékok.

– mondta Eagles. A kutatók a jövőben szeretnének meteoritdarabokra vadászni a feltételezett kráter környékén. A Déli-sark száraz és hideg időjárása kedvező körülményeket biztosít a meteorvadászathoz; a tudósok máig több mint 20 ezer, az űrből származó kőzetdarabot találtak a kontinensen.