A leghíresebb és leghidegebb helyen akar élni, ami nem a Déli-sark? Akkor ön az oroszországi Ojmjakonba szeretne költözni, és most egy arrafelé élő újságíró összeszedte, mire kell felkészülnie, ha azon a településen szeretne lakni, ahol a -20 Celsius-fok tavaszias melegnek számít.
Bolot Bocskarev jakutszki újságíró Ojmjakonba vágyó külföldiek kérdéseire válaszolt. A cikkből kiderül például, hogy nagyjából havi 1000 euróból, vagyis 320 ezer forintból már egész jól meg lehet élni a könyörtelen hidegről ismert településen. Ez a következőkre mehet el:
Ha valaki szórakozni szeretne, akkor vagy hetente elkölt nagyjából kétezer forintot egy helyi koncertre, vagy elmegy Jakutszkba, és ott rúg ki a hámból. Az utóbbi kicsit drágább, az útiköltség simán elérheti a 40 ezer forintot. Az internet olcsósága is megtévesztő, Bocskarev szerint a szélessávú net nagyjából olyan álom, mint a homokos tengerpart: még a közeli meteorológiai állomáson is csak Edge vagy GPRS van, de azt legalább az összes helyi mobilszolgáltató stabilan hozza. Ez az állomás szintén az Ojmjakon-völgyben lévő Tomtorban van. A -71,2 fokos hidegrekordot is Tomtorban mérték, de az emberek valamiért mégis inkább Ojmjakonba költöznének, mert az vált híressé.
Fontos lehet tudni, hogy nem egyszerű huzamosabb ideig a környéken maradni, az orosz hatóságok nem nagyon adnak vízumot senkinek csak úgy, hogy odaköltözzön egy vidéki városba. Más a helyzet, ha valakinek sikerül erre okot adó munkát szereznie, például elszegődik angoltanárnak egy helyi iskolába, akkor a tanév 9 hónapjára megoldott a dolog.
Ojmjakont még a második világháború alatt alapították, ide futott be a szovjeteknek küldött amerikai hadianyag egy része. A környék békeidőben szinte teljesen elvesztette stratégiai fontosságát, de most, hogy a sarkköri területek alatt szunnyadó olaj- és gázmezők felértékelődtek, ismét felívelhet a világ leghidegebb lakott településeként ismert hely népszerűsége.
A Wikipédia szerint az évi hőingás a mérések kezdete óta a legszélsőségesebb esetben elérte a 100 fokot, nyáron feljegyeztek 30 foknál magasabb hőmérsékletet, télen pedig mínusz 60 foknál hidegebbet is. A leghidegebb értéket 1926-ban jegyezték fel, ez volt a korábban már említett -71,2 fok, de szakértők szerint vitatott, hogy tényleg ennyire hideg volt-e, mert ez nem mért, hanem számolt (extrapolált) érték. A lakók szempontjából persze mindegy, mert az éghajlati jellemzők a következők: