Egy hároméves kutatás alapján a krokodilok nem mindig támadják meg az embert, még akkor sem, ha erre lehetőségük van – írja az MTI. A Queenslandi Egyetem, az Ausztrália Állatkert és a New England-i Egyetem (UNE) kutatói a Wenlock- és Ducie-folyók torkolatában telepített víz alatti kamerákkal végeztek megfigyeléseket. Összesen 130 bordás krokodil (Crocodylus porosus) kifejlett egyedét vizsgálták három éven át.

A bordás krokodil a legveszélyesebb és legnagyobb testű krokodilok közé tartozik. 3,5-5 méter hosszúra megnőhet, és akár egy tonnát is nyomhat. Alapvetően a folyótorkolatok vidékén él, de a legjobban a tengerpartok kevert jellegű, úgynevezett brakkvizét kedveli. Édes- és tengervízben egyaránt megél.

A fiatal krokodilok vízi rovarokat, kis halakat vagy kétéltűeket esznek, de az idősebb példányok gyakorlatilag mindent, ami él és mozog. Akár nagyobb testméretű emlősöket is elejthetnek, sőt, a territóriumukra merészkedő emberekre is rátámadnak. A kutatókat épp ezért lepte meg, hogy a szeptembertől december végéig tartó időszakban az emberek közelsége ellenére a hüllők senkit sem támadtak meg.

Hamish Campbell, az UNE kutatója szerint a krokodilok passzivitása nem azt jelenti, hogy elvesztették volna

az emberek iránti érdeklődést

, pusztán arról lehet szó, hogy az adott periódusban más prioritásaik voltak – mondjuk a hímek a párjukat keresték, a nőstények meg az alkalmas tojásrakó helyet. Ez logikusnak hangzik, minden ember beláthatja, hogy szaporodni tényleg jobb, mint embert ölni.

Campbell azt is elmondta, hogy szeptember előtt a krokodilok viszonylag keveset mozogtak, de onnantól fogva aktivizálódtak, és akár napi 50 kilométert is megtettek a sekély vizekben. Márpedig arra sok a fürdőző. A hiperaktív korszakuk egy-két hétig tartott, de eközben néhány hüllő akár több száz kilométert is megtett.