A tengeri élőlények evolúcióját ritkán követhetjük nyomon testközelből, de amúgy is fantasztikus dolgokat produkál. A Utah-i Egyetem kutatócsoportja most felfedezett két olyan tengericsiga-fajt, amik inzulinnal taszítják diabéteszes kómába az áldozataikat. Olyat már korábban is láttak, hogy tengeri élőlények mérgező anyagokkal kábítják el az zsákmányukat, de ez az első ismert eset, hogy a cukorbetegség kezelésére is használt inzulint egy állat harci méregként használ.

A Conus geographus és a Conus tulipa inzulinja a vízbe jutva hipoglikémiás sokkot okoz a halakban. A jelenség az emberrel is előfordul: ilyenkor a vércukorszint annyira leesik, hogy az már az anyagcserét is veszélyezteti, és rosszullétet, ájulást okoz. Ezt a reakciót a cukorbaj kezelésére használt inzulin is kiválthatja.

Fegyver is lehet, nem csak gyógyszer

Azt eddig is tudták, hogy az állatok, köztük a tengeri állatok néha különféle idegmérgeket használnak, hogy megbénítsák a zsákmányukat, de az új fejlemény, hogy egy állatfaj az inzulint is így használja. A többi idegméreg inkább szövetpusztulást okoz, illetve a keringési rendszert támadja. Az inzulin ezzel szemben az emésztési rendszerre hat; a kutatók korábban sosem láttak ehhez foghatót.

A kutatók a csigák DNS-ét és fehérjéjét vizsgálták, hogy rájöjjenek, milyen mérget használnak. Akkor még nem tudták, hogy inzulinnal bénítják meg a zsákmányukat, csak arra voltak kíváncsiak, van-e a méregnek van olyan összetevője, amit a gyógyszeriparban is használhatnak. Aztán rájöttek, hogy nem is idegméreggel, hanem inzulinnal támad – méghozzá olyannal, ami inkább a halak, mint a csigák inzulinjára emlékeztet. A kutatók szintetizálták a hormont, és tesztelték a halakon, majd megállapították, hogy a szer hatására a halaknak annyira leesik a vércukorszintje, hogy el is ájulhatnak tőle.

Ez a felfedezés több szempontból is különleges. Azt több mint 100 tengericsiga-fajról is megállapították, hogy inzulint termelnek, de az övék inkább a gerinctelen kagylók vagy a halak által termelt anyagra hasonlít. A két csiga inzulinjában található aminosavak 90 százalékban megtalálhatók például a zebradánióban is. Ráadásul az inzulinra eddig sosem gondolta támadó fegyverként: a két csigán kívül a tudomány nem ismer más állatot, ami inzulinnal váltana ki hipoglikémiás reakciót az áldozataiból.