Index Vakbarát Hírportál

Sokkal idősebbek a kígyók, mint gondolták

2015. január 28., szerda 15:16

A kígyók körülbelül 167 millió éve jelentek meg a Földön, 65 millió évvel korábban, mint ahogy eddig feltételezték a paleontológusok – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature Communications legújabb számában jelentette meg a tanulmányát.

A kutatást irányító Michael Caldwell, az Albertai Egyetem paleontológusa elmondta, hogy az eddig ismert legkorábbi kígyófosszília 102 millió éves volt. Sebastian Apestequía, a tanulmány argentin társszerzője szerint a kígyók még a mostani eredményeknél is régebben, 190 millió éve jelenhettek meg bolygónkon, írja az MTI.

A kutatók cikkükben a négy legősibb kígyófosszíliát írták le, amelyeket Nagy-Britanniában, Portugáliában, valamint az Egyesült Államokban tártak fel. Az eredmények átírják a kígyók evolúciójának történetét, több tízmillió évvel korábbra téve a megjelenésüket.

A legidősebb lelet, az Eophis underwoodi fosszíliája Oxford közelében került napvilágra. A 25 centiméteres kígyó nagy valószínűséggel mocsárlakó volt és rovarokkal, ebihalakkal, és apró halakkal táplálkozott. 155 millió évvel ezelőtt élt a Diablophis gilmorei, amelynek maradványai Colorado államban kerültek napvilágra. Valamivel nagyobb volt, mint az Eophis underwoodi és valószínűleg ugyanazt ette.

A legnagyobb, a portugál szénbányákból előkerült Portugalophis lignites testhossza elérte az 1,2 métert. A szintén 155 millió évvel ezelőtt élt hüllő apró emlősökkel, fiatal dinoszauruszokkal, gyíkokkal, madarakkal és békákkal táplálkozott. Csak hatvan centiméteres volt viszont a Parviraptor estesi, amelynek 144 millió éves megkövesedett maradványaira Nagy-Britanniában, Swanage közelében bukkantak.

A feltételezések szerint a kígyók a gyíkokból fejlődtek ki, és az eddig feltárt korai fosszíliák tanúsága szerint a négy faj mindegyike rendelkezett még csökevényes elülső és hátsó végtagokkal. Ez nem azt jelenti, hogy a szó szoros értelmében képesek voltak járni, nagy valószínűséggel siklottak a talajon, a végtagokat pedig fogásra, a zsákmány megragadására használhatták.

Mind a négy kígyófaj koponyájának szerkezete azonos az eddig előkerült fosszíliák és a jelenkori kígyók anatómiájával, és a jellegzetes fejforma azelőtt alakult ki, mielőtt még kifejlődhetett volna a megnyúlt testformájuk. A négy ősi kígyó egyike sem rendelkezett méregfoggal, méregmiriggyel, a legkorábbi ismert mérges kígyófosszília mindössze 20 millió éves.

Rovatok