A szupernovák rendkívül nagy robbanások, és a világegyetem legnagyobb rejtélyei közé tartoznak. Most valamivel többet megtudtunk a csillagpusztulás e látványos jelenségéről, miután elkészült a Cassiopeia A háromdimenziós térképe. A szupernováról kiderült, hogy buborékos a belseje, ami pontosítja az ismereteinket a haldokló csillagokkal kapcsolatban. 

Ahelyett, hogy a kilökődő anyagok egységes rétegei követnék egymást, a 3D térkép szerint nagyobb üregek is találhatók a szupernóva maradványában. Ezeket valószínűleg radioaktív nikkel hozta létre a robbanás során.

A szupermasszív csillagok akkor robbanak fel szupernovaként, amikor elfogy a nukleáris üzemanyaguk. A csillag nukleáris fúziója során vas és más könnyebb elemek jönnek létre, a vasnál nehezebb elemek a robbanás során fellépő nukleoszintézissel jönnek létre.

A szupernovák annyira gigantikusak és fényesek, hogy szabad szemmel is láthatók. A Cassiopeia A valamikor 340 évvel ezelőtt robbant fel, és viszonylag közel van a Földhöz, ezért vizsgálják nagyon gyakran.

Olyan ez a munka, mint a tűzszerészeké - mondta Dan Milisavljevic, a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ munkatársa. Kutatási eredményeikről a Science tudományos lapban számoltak be, és most abban bíznak, hogy a távcsövek fejlődésével alaposabban tanulmányozni tudják majd a szupernóva belső szerkezetét.