Szintetikus szálak megerősítéséhez próbálnak új szövési technikákat ellesni egy póktól az Oxford Egyetem kutatói. A brit kertekben gyakran előforduló Uloborus plumipes, amely a rendkívül szórakoztató pamatoslábú derespók néven is ismert, alig néhány nanométer vékony szálakat sző, ami még a pókok körében is ritka. Legtöbb társa ugyanis több mikrométer vastag szálakat ereget.

A kutatók közeli fotókat és videókat készítettek a pókfajról hálószövés közben, a szövőszerveit pedig három különféle mikroszkópos módszerrel is megvizsgálták. Ennek a derespóknak az is a különlegessége, hogy a több ezer nanoszálból álló fonaluk nem ragacsos, viszont elektromos kisülésekre képes - írják a kutatók a Biology Letters című tudományos lapban.

A pók fonalszűrője volt a legérdekesebb, mert ennek a fajnak van az egyik legkisebb ilyen szerve. Ez állítja elő azokat a rendkívül finom szálakat, amelyekből a vadászathoz használt háló elkészül. A pókselyem alapanyaga kivételesen szűk és hosszú csöveken halad át az állat testében, és nagyon úgy tűnik, hogy a selyem épp csak azelőtt áll össze, hogy felbukkanna az egyedi formájú járatokból.

A pamatoslábú derespók fonalszűrője több ezer selyemgyártó egységből áll, és ezekben az egységekben a csövek mindössze 500 nanométer hosszúak, míg a szálakat kieresztő csapocskák 50 nanométeresek. A hálót a pók fésüli össze a hátsó lábain megtalálható különleges szőrök segítségével, és e folyamat során rendkívül tapadós részek keletkeznek a fonálon. 

Most az olvasztással előállított mesterséges szálak legalább 10 mikrométeresek vagy annál is vastagabbak. Ha a pamatoslábú derespók által alkalmazott szövési technikát sikerülne utánozni, és mi is tudnánk nanoméretű szálakból szőni, abból valószínűleg nagyon erős és tartós anyagok jönnének létre.