Végre elég pontosan megállapították a vas 60-as izotópjának felezési idejét, így egy kicsit könnyebb lesz megmondani a pár millió évvel ezelőtt történt csillagászati eseményekről, hogy mikor történtek. 

A radioaktív izotóp felezési ideje 2,6 millió év, és a tudósok szerint legfeljebb 2 százalék lehet az eltérés. Eddig kétszer próbálták megállapítani a 60-as izotóp felezési idejét, egyszer 1984-ben, majd utána 2009-ben is, de a két eredmény között óriási volt a különbség. Az első kísérletben másfél millió éves felezési időt állapítottak meg, a másodikban 2,6 millió évet.

A vas 60-as izotópja olyan radionuklid, ami a Naprendszer keletkezésekor, a körülbelül 4,6 milliárd évvel ezelőtt lezajlott folyamatok során jött létre. Ez a vasizotóp a lebomlása során előbb 60-as kobalttá alakul, majd stabil 60-as nikkel jön létre. Az ősidőkben létrejött vasizótópból már nem találunk a Földön, de az óceánok fenekén még előfordul az anyag, de ennek már földönkívüli eredete van: vagy a kozmikus sugarakkal bombázott meteoritokkal, vagy néhány millió évvel ezelőtt bekövetkezett szupernóva-robbanások által kerültek oda.

Ezért is fontos a vas 60-as izotópja, mert a csillagászok - az ég helyett a tenger fenekét vizsgálva - pontosabb képet kapnak a földi klímát befolyásoló űrbéli eseményekről.