Az MTA állásfoglalást adott ki a nyelvrokonságot tárgyaló, nemrég megjelent oktatási anyagokról:

• Herber Attila - Kampós András: Történelem munkafüzet 9-10. Kísérleti tankönyv. 1. kiadás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2014. [PDF]
• Németh György - Borhegyi Péter: Történelem 9. Kísérleti tankönyvek. 1. kiadás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 2014. [PDF]
• Száray Miklós: Történelem 9. A négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák számára. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013

Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya szerint, bármit is írnak ezek a tankönyvek:

1. A magyar nyelv finnugor rokonságának kérdéséről nem folyik vita a tudományban. Az említett kiadványok azon szöveghelyei, amelyek megkérdőjelezik a magyar nyelv finnugor rokonságát, nincsenek összhangban a tudomány jelenlegi állásával.
2. Azok az álláspontok, amelyek a magyar nyelv finnugor rokonságát megkérdőjelezik, nem tudományos, hanem dilettáns álláspontok. (kiemelés az MTA-tól) Szereptévesztés, ha egy tankönyv szerzője a tudományos és a dilettáns álláspont közti vitához kíván hozzájárulni.
3. Egy tankönyvnek nem lehet feladata tudományos kérdésekben állást foglalni, feladata csupán az lehet, hogy a tudomány adott állása szerint elfogadott tudományos eredményeket közérthetően megfogalmazza, vagy különböző tudományos álláspontokat mutasson be.
4. Súlyos, tudománymódszertanilag elfogadhatatlan kategóriahibáról tanúskodnak azok az állítások, amelyek összekeverik a nyelvrokonságot a genetikai rokonsággal és a néprokonsággal. Ez a hiba egy tankönyvben különösen káros, mert hibás következtetésekhez vezet.
5. A tudomány természetesen folyamatosan változik. Ugyanakkor azt, hogy egy adott időpontban mely állítások tekinthetők elfogadottnak és melyek megcáfoltnak, nem az adott tudományág kutatási módszereinek alkalmazásában járatlan amatőrök, hanem tudományos közösségekdöntik el.
6. A könyvkiadók súlyos felelőssége, hogy az ifjúság képzettségét, gondolkodását, szemléletét alapvetően befolyásoló oktatási anyagokat tankönyvvé nyilvánításuk előtt – az MTA segítségét igénybe véve – az azokban érintett diszciplínák kompetens szakembereivel véleményeztessék.

A fenti tankönyvek nyelvészeti állításait részletesen Magyar Tudomány című szaklap 2015. februári számában bírálja majd Honti László Quo vadis Schola Hungarica? Tények vagy blöffök képezik-e a tananyagot? című írásában.