Egy 2011-ben, Kenyában talált állkapocscsont fontos lépés lehet egy fontos lépés, őseink első két lábon tett próbálkozásának megértésében. Eddig csak nagyjából tudtuk, mikor térhettünk át a kétlábúságra, az új lelet viszont segíthet pontosabban meghatározni az időpontot.

Amit már tudtunk, hogy a Kelet-afrikai-magasföld tengerszint feletti magassága jelentősen megemelkedett. Ennek következtében a régió kiszáradt, és a sűrű erdőket füves terület váltotta fel, ami hozzájárult ahhoz, hogy őseink lemásszanak a fákról, és elkezdjenek két lábon járni. Most azt sikerült kikövetkeztetnie a tudósoknak, hogy ez a folyamat valamikor 13-17 millió évvel ezelőtt játszódott le.

A Kenyában talált koponyadarabot már 1964-ben megtalálták, de csak a 2011-es újrafelfedezése után kezdték el komolyabban vizsgálni. Egy csőröscetféléhez tartozott, és 17 millió évével a ma ismert legidősebb ilyen lelet. Ami viszont igazán jelentőssé teszi, hogy a mai partoktól jó messze, 740 kilométerre találták, nagyjából 620 méterrel a tengerszint felett, ahová valószínűleg egy folyón úszott fel. A kutatók ezt összevetették azzal, amit a tengerszintnek és a partok alakjának akkori állapotáról tudnak, és erre alkalmazták a korábbi bálnás-folyós esetekben szereplő folyók legmeredekebb lejtőszögét.

Arra jutottak, hogy az állat 600 és 900 kilométer közötti távot tett meg az Indiai-óceántól odáig, és végül 23-37 méteres tengerszint feletti magasságig jutott. A mostani magassággal összehasonlítva tehát kiderül, hogy a területnek legalább 590 métert kellett emelkednie, hogy elérje a mai szintjét. Azt már tudták a régió akkori vulkanikus folyamatai alapján, hogy az emelkedés legkésőbb 13 millió éve elkezdődött, és mivel a 17 millió éves koponyát egy lávafolyam alatt találták, a segítségével most már a folyamat legrégebbi lehetséges kezdetét is meg tudták határozni.