Costa Rica 75 napja egy csepp (vagy épp kavicsnyi) fosszilis tüzelőanyagot sem használt el energiaigényének ellátására. A különösen esős időjárásnak köszönhetően az átlagnál nagyobb vízhozam miatt a közép-amerikai ország folyóira épített vízerőművek ugyanis pont annyit termelnek, amennyire a lakosságnak és az iparnak szüksége van. A maradékot a geotermikus, nap- és a szélerőművek pótolják ki, így aztán se szenes, se kőolaj- vagy gáztüzelésű erőművi turbinát nem kellett beröffenteni még idén.

Persze a nagy eredményben segített még pár szerencsés tényező. Az egyik, hogy az országban összesen ötmillióan élnek, az ipari termelés (így az ehhez szükséges energia) az átlagnál alacsonyabb, ráadásul Costa Rica különösen mázlista a természetes áramtermelési lehetőségek (geotermikus tevékenység és nagy esésű folyók) viszonylatában. A környéken nem Costa Rica az egyetlen szuperzöld hely, a venezuelai partoktól nem messze fekvő, holland fennhatóság alatt álló szigetállam, Bonaire például algák segítségével közelít a 100 százalékban újratermelődő energián alapuló gazdaság fenntartásához.

Európában mindössze három ország teljesítette a 2020-ig tett széndioxid-kibocsátás csökkentésére, illetve az energiatermelés zöldítésére tett vállalásait: Svédország, Bulgária és Észtország ilyen ügyes. Dánia 2040-ig akarja zöldárammal kiváltani a fosszilis tüzelőanyagot, ők energiatermelésük 40 százalékát már most a szél learatásával szerzik. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy még a dánoknak is szükségük lehet a fosszilis energiára azokban a hosszabb időszakokban, amikor sem a napsütésből, sem a szélből nem lehet elég energiát kinyerni az ország működtetéséhez.

Costa Ricában is könnyen véget érhet a kiváló időszak, elég lenne hozzá egy közepes szárazság. A Costa Rica-i kormány azonban nem idiótákból áll, ezért is hoztak össze egy 958 millió dolláros, geotermikus energiát előtérbe helyező tervet. Mondjuk nekik könnyű ennyi pénzt áldozni az ország jövőjére, mivel már 1948-ban belátták, hogy a hadsereg fenntartása egy akkora országban baromság, be is szüntették az egészet, az így megspórolt pénzt pedig többek között a kivételes természeti adottságok turisztikai és energiaipari hasznosítására költötték.