Teljesen hétköznapi szituációkban nem működnek azok az adalékanyagok, amelyek állítólag fel tudják gyorsítani a polietilénből készült zacskók és palackok bomlását.

„Ezek a valótlan állítások senkinek sem jók. Fölösleges hulladék kerül a környezetbe, a vállalatok pedig komolyabb büntetéseket kaphatnak” – figyelmeztetett Susan Selke professzor, a Michigan Állami Egyetem munkatársa, az  Environmental Science and Technology tudományos szaklapban megjelent tanulmány társszerzője.

A kutatók három éven át vizsgálták öt adalékanyag hatásait, három különböző szituációban. Tanulmányozták a műanyagok bomlását oxigén jelenlétében (komposztálással), anaerob környezetben (emésztőben vagy szemétlerakóban), és egyszerűen a föld alá ásva a hulladékot.    

„Nem tapasztaltunk különbséget a bomlási folyamatban, akár adalékanyaggal, akár anélkül végeztük el a kísérletet” – mondta Rafael Auras, a tanulmány másik szerzője. Az adalékanyagok gyártói azt állítják, hogy az adalékok olyan mértékben lebontják a műanyagokat, hogy azokat a mikroorganizmusok el tudják fogyasztani táplálékként. Ez egyszerűen nem így van.    

Elég arra gondolni, hogy milyen lassan bomlanak le a szerves anyagok: évek múltán is megmarad a hús a csirkecsontokon, és répa is megőrzi a narancssárga színét. Nem kéne meglepődni azon, hogy a műanyagok még tovább ellenállnak a természet erőinek, és lassabban bomlanak le.

Selke szerint a műanyag hulladék problémáját csak megfelelő hulladékkezeléssel lehet megoldani, és szerinte ebben nem jut szerep a vizsgált adalékanyagoknak.