Elhárították a kisebb műszaki problémát, ami miatt korábban el kellett halasztani a nagy hadronütköztető újraindítását; nincs már akadálya a fontos új fizikai felfedezésekkel kecsegtető kísérleteknek.
Ha minden jól megy, jövő hét elején meg indulhatnak a protonsugarak a 27 kilométer hosszú földalatti körpályájukon. A svájci nagy hadronütköztető két évig állt fejlesztési munkák miatt, tíz nappal ezelőtt pedig egy olyan hibát fedeztek fel benne, ami miatt félő volt, hogy újabb hetekkel el kell csúsztatni az indítást.
A rövidzárlatot egy apró fémdarab okozta, amely valahogy a nagyteljesítményű hadronütköztető egyik elektromágnese mellé került. Bár ez önmagában nem egy hatalmas meghibásodás, könnyen komoly csúszást okozhatott volna, ha a kutatóknak újra fel kellett volna fűteniük a mágnest az abszolút nulla fok közeli extrém alacsony hőmérsékletről.
A nukleáris kutatásokat irányító, 7,5 milliárd eurós költségvetésű CERN azonban kedden bejelentette, hogy az ütköztető újra működőképes, már csak rutinteszteket kell lefolytatni rajta — írja a BBC.
A felújított LHC az eddigi teljesítmény kétszeresén fog működni. Azt remélik, hogy az új kísérletekkel sikerül majd felfedezni a szuperszimmetrikus anyagok világát. Ez még az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon 2012-es bizonyításánál is izgalmasabb lenne - pedig az volt az elmúlt évek legnagyobb fizikai felfedezése, az eredeti sejtést 2013-ban Nobel-díjjal is jutalmazták.
A szuperszimmetria elmélete szerint minden ismert részecskének létezik egy úgynevezett szuperpartnere, egy vélhetően kis tömegű, mert még fel nem fedezett társa. A fizikusok szerint elképzelhető, hogy ez a rendkívül stabil részecske alkotja a rejtélyes sötét anyagot.
A CERN működéséről, az ott dolgozó magyarokról itt olvashat részletesen.