A világ legérzékenyebb hőmérőjét építették meg növényi sejtekből svájci kutatók – írja az MTI. A dohánysejtekből és szintetikus anyagból álló hibrid eszköz már akár több tíz centiméterről felismeri egy kéz hőjét – közölték a zürichi műegyetem, az ETH kutatói.
A Cyberholz nevű szenzor legalább százszor erősebben reagál, mint a meglévő legjobb szenzorok – közölte a kutatók egyike, Raffaele Di Giacomo posztdoktorandusz. A svájci találmány nem nagyon hasonlít hagyományos lázmérőre, sokkal inkább egy elektronikus építőelemről van szó, amelynek vezetőképessége a hőmérséklettől függően változik.
A növények rendelkeznek azzal a rendkívüli képességgel, hogy már nagyon csekély hőmérsékletkülönbséget is észlelnek, és sejtjeik vezetőképességének megváltozásával reagálnak rá. A Chiara Daraio professzor vezette csapat ezt a képességet akarta átvinni egy élettelen, száraz anyagra, amely hőmérséklet-érzékeny marad - részletezte az egyetem hétfőn késő este kiadott közleménye.
E cél elérése érdekében Raffaele Di Giacomo parányi szén nanocsövecskéket növesztett dohánynövények sejtjeibe, és ezek az elektromosságot vezető nanocsövek hálózatot alkottak a sejtekben és a sejtek körül. A kutató megszárította a keveréket, és egy szilárd, fához hasonló anyagot kapott, amelyet Cyberholznak nevezett el.
A nanocsövek miatt az anyag vezeti az elektromosságot, méghozzá hasonlóan érzékenyen és hőmérsékletfüggően, mint az élő dohánynövénysejtek. A szenzor vezetőképessége közvetlenül függ attól, hogy mennyire van közel az érzékelendő meleg tárgyhoz - fejtették ki a kutatók a PNAS tudományos folyóiratban.
Az eljárás kulcsmolekulája a sejtben lévő pektin, amely géllé kocsonyásodhat a hőmérséklettől függően. A gélben megtalálhatók kalcium- és magnéziumionok, vagyis elektromos töltésű részecskék is. Emelkedő hőmérsékletnél a gél puhább lesz és az ionok szabadabban mozoghatnak, így az anyag jobban vezeti az áramot.
A svájci kutatók szabadalmi védelmet kértek a szenzorra, amelyet a továbbiakban teljesen növényi sejtek nélkül, csak pektinből és ionokból akarnak előállítani. Az egyetemi közlemény szerint a találmányt sokféle területen lehet alkalmazni, például segíthet létrehozni "érintés nélküli érintőképernyőt", amelyet hőmérsékletszenzorok által észlelt kézmozdulatokkal lehetne irányítani, de elképzelhető, hogy olcsó hőképkamerák vagy éjjellátó készülékek előállítására is felhasználhatják.