Izotópvizsgálatokkal derítették ki az Észak-Karolinai Egyetem kutatói, hogy a városi hangyák mely fajai kedvelik az emberi étkeket. A New York-i hangyák étrendjéről szóló tanulmány arra mutatott rá, hogy vannak kimondottan válogatós hangyák is.

A kutatók száznál több mintát, 21 hangyafaj egyedeit gyűjtöttek össze néhány tucatnyi manhattani színhelyen – parkokban, járdákon, az utak elválasztó sávjaiban, majd elvégezték szénizotópos elemzésüket – írja az MTI. A szénizotópok arányából lehet ugyanis következtetni az elfogyasztott táplálék összetételére.

„Azt szerettük volna kideríteni, hogy a hangyák egyes fajai miért képesek megélni a városi környezetben – az utcákon, az épületekben, míg mások miért maradnak a településeken kívül. Az is érdekelt minket, mely fajok tesznek a legtöbbet azért, hogy megszabadítsanak minket a hulladéktól” – ismertette a kutatás céljait Clint Penick, a tanulmány vezető szerzője.

Mint a vizsgálat kiderítette, a járdákon és az elválasztó sávokban a gyepi hangya (Tetramorium Sp.E.) a legelterjedtebb faj, amelynek szervezetében kiugróan magas volt a C-13-as szénizotóp. Lényegesen magasabb volt a C-13 szintje az elválasztó sávokban élő hangyák szervezetében, mint a parkokban lakó rovarokéban.

„A C-13-as szénizotóp a gabonafélékkel és cukornáddal kapcsolható össze. Mivel a gabonafélék és a finomított cukor minden élelmiszer-ipari termékben megtalálható, az ételmaradékokon élő hangyák szervezetében magasabb a C-13-as izotóp szintje, mint azon rovarokéban, amelyek nem kaptak rá az emberi étrendre” – fogalmazott a kutató.

A kutatás során egy kivételre is fény derült. A Lasius cf. emarginatus faj, amely az elmúlt öt évben terjedt el New Yorkban, a tesztek tanúsága szerint egyáltalán nem kedveli a készételeket, táplálékát inkább portyázással szerzi be.

„Vizsgálatunk rávilágított, milyen összetettek a városi ökorendszerek. Rengeteget kell még kutatnunk, hogy megismerjük, miként viszonyulnak egymáshoz és a környezetükhöz ezek a fajok” – tette hozzá Clint Penick.