Sanyarú sorsuk lesz a jegesmedvéknek, mert az eltűnő jégtakaró miatt nem tudnak majd a vizeken vadászni, és muszáj lesz rászokniuk a szárazföldi kosztra. Egy alaszkai tanulmány azonban arra a következtetésre jutott, hogy az ott elérhető bogyók és szarvasok sem lesznek elegendőek, hogy jóllakassák a legnagyobb testű medvefajt.
„A jegesmedve azért nőtt ilyen nagyra, mert a tengeri jégtakarón vadászva zsírokban gazdag tápanyaghoz jut hozzá” – mondta Karyn Rode biológus, a tanulmány szerzője. „A szárazföldön azonban, különösképpen a sarkköri partvidéken, ahol a jegesmedvék megvetik a lábukat, kevés a táplálék, és rossz minőségű” – tette hozzá a kutató.
Ian Stirling, aki 45 éve kutatja a jegesmedvéket, egyetért abban, hogy a szárazföldön nincs elég ennivaló az óriási ragadozók számára, akiknek a kövér fókák a fő táplálékuk. Stirling szerint a medvék evolúciós szempontból rossz helyzetben vannak, mert nagy mértékben specializálódtak. Ebből az következik, hogy különösen érzékenyek a környezet változására.
A jegesmedvéknek például jégtáblákra van szükségük a vadászathoz. A nyílt vízen nem tudják felvenni a versenyt a fürgén úszó fókákkal.
A szárazföldön ráadásul már van egy versenytársuk, a grizzlymedvék. Bár a jegesmedve talán elintézné valamivel apróbb termetű riválisát, ezzel nem menne sokra. A grizzlyk ugyanis az érintett területeken pont azért nem nőttek olyan nagyra, mert az élőhelyükön kevés a táplálékforrás.
Rode szerint csak akkor tudjuk megmenteni a jegesmedvéket az éhezéstől és a kihalástól, ha megakadályozzuk a sarki jég eltűnését. Néhány környéken, mint például a Hudson-öbölnél, három héttel hamarabb kezdődik a jégtakaró olvadása, mint 30 évvel ezelőtt.