Pótolhatatlan középkori régészeti emlékeket romboltak le a szegedi Dóm tér átépítése közben a Hvg.hu szerint. Az építkezés miatt a város legkorábbi egyházi maradványai semmisültek meg. A régészek háborognak, de csak titokban – jellemző, hogy névvel nem nagyon akarnak beszélni az ügyről.
A szegedi Dóm tér közel két és fél milliárdos átépítése, a kormány kiemelt beruházásai között szereplő egyházi projekt közben megsemmisíthették a város legrégebbi templomát. „Az építésügyi hatóság műszaki okokra hivatkozva, a régészek javaslatát negligálva adott engedélyt a bontásra”, kihasználva az új, „beruházóbarát” örökségvédelmi törvény hibáit – írja a Hvg.hu.
A beruházás előtti kötelező feltárásokat vezető régész a Hvg.hu tudomása szerint egy konferencián szinte sírva mesélte, hogy az ásatás közben kora középkori maradványokra bukkantak, de a hatóság azok megsemmisítéséről döntött. Lajkó Orsolyáék azt szerették volna, hogy elfedjék a leleteket, így legalább később lehetséges lett volna a feltárás – de nem ez történt.
A Csongrád Megyei Kormányhivatal arra hivatkozva dönthetett az elbontásról, hogy a terület már „bolygatott”, ugyanis korábban, a Szegedi Szabadtéri Játékok kiszolgáló helyiségeinek építésekor más sok leletet szétverhettek. A Hvg.hu szerint törvényt nem sértettek, a hatóság a régészek által korábban is sokszor bírált 2013-as Örökségvédelmi Törvényre hivatkozhatott, mely lehetővé teszi, hogy feltárás helyett csak a sokkal kevesebbet jelentő régészeti megfigyelésre kerüljön sor.
A név nélkül nyilatkozó régészek szerint a kormányhivatal azonban még a laza törvényi keretek között is rosszul döntött. Ők úgy tudják, az épülő látogatóközpont szigeteléséhez szükséges munkagödörnek volt útjában a legrégebbi lelet, ezért kellett azt megsemmisíteni. A hivatalos lektori vélemény szerint a régészek képtelen helyzetbe kerültek: „lehetetlen körülmények között, szakértelemmel megsemmisíteni Szeged legrégebbi egyházi építményének maradványait”. 12. századi, de lehet, hogy annál is régebbi emlékek pusztultak el.