Szenegál délkeleti részén, Fongoli környékén él egy csimpánzcsoport, akiket egy kutatócsoport már régóta tanulmányoznak. A kutatók megfigyelték, hogy a csimpánzok gyakran törnek le ágakat a fákról, hogy azt lándzsaként használva vadászhassanak a szenegáli fülesmakikra.

A hét éven át tartó tanulmányban a kutatók számtalanszor láthatták, ahogy a környéken élő csimpánzok letépik a fák hosszabb ágait, leszaggatják róluk a gallyakat és leveleket, és néha még az így kapott bot végét is megrágcsálják, hogy hegyesebb legyen. A kész lándzsák átlagosan 75 centiméter hosszúak; ezeket arra használják, hogy a fészkeikben szunyókáló fülesmakikra vadásszanak velük. A döféstől a kisebb majmok nem haltak meg, de a sebesülés miatt nem tudtak elmenekülni, így a csimpánzok könnyűszerrel végezhettek velük. A fülesmakik a csimpánzok elsődleges fehérjeforrásának számítanak Afrikában.

A kutatók 2007-től, hét éven át figyelték az állatok viselkedését. Ezalatt 308 alkalommal láthatták, ahogy a csimpánzok lándzsával vadásznak. Különös, de a nőstényekre ez a viselkedés jellemzőbb volt, mint a hímekre; a lándzsával zsákmányra vadászók 61 százaléka nőstény volt. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a nőstényeknek nagyobb szükségük van segédeszközökre, mert a rajtuk csimpaszkodó újszülöttek akadályozzák őket a szabad mozgásban.

A természettudomány úgy tudja, a csimpánzokon kívül csak az ember használ eszközöket ahhoz, hogy zsákmányt ejthessen. Más majmoknál feljegyezték ugyan, hogy gyakran használnak botokat ahhoz, hogy kikotorják vele a termeszeket a rovarváraikból, de a kutatók ezt még nem nevezték vadászatnak. Na de lándzsával zsákmányt szerezni, az egészen más.

A kutatók szerint a Fongoli környékén élő csimpánzok sokkal együttműködőbb közösséget alkottak, mint a többi afrikai majomcsapat. A domináns hímek például hagyják, hogy a nőstények és a kisebb hímek megtartsák és megegyék, amit elejtettek, és nem lopta el tőlük. Ez magyarázatot adhat az eszközhasználatuk fejlettségére; a kutatók szerint ezt a nőstények honosították meg a csoportban. Azt sem zárják ki, hogy a folyamat hasonlóan játszódhatott le az ősemberekkel is, akik szintén hasonló körülmények között alkották meg az első szerszámaikat.