Norvég kutatók szerint elképzelhető, hogy gilisztaeső hullott az északi ország egyes tájain.

Karsten Erstad síelés közben bukkant olyan területekre, ahol ezerszámra hevertek a földigiliszták a vastag hótakaró tetején. Az egyébként biológusként dolgozó férfi szerint nem valószínű, hogy a giliszták keresztülfúrták volna magukat a havon, így az egyetlen lehetőség, hogy az égből hullottak alá.

A giliszták a tél végén szoktak először előbújni a föld alól, valószínűleg egy nagyobb szélroham kapta fel őket, hogy aztán valamivel odébb hulljanak ismét vissza a felszínre. Hogy mennyivel odébb, az jó kérdés: a norvég hegyvidéken egyáltalán nem ritkák a nagy szelek, a giliszták akár nagyobb távolságot is utazhattak a széllel, mielőtt a síelő biológus útjába sodorta volna őket az élet.

Az biztos, hogy túlélték, mert a BBC cikke szerint amikor Karsten hozzányúlt az egyik gilisztához, az mozogni kezdett.