Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra a természet helyzetét vizsgáló jelentését (State of Nature 2015); ez az eddigi legátfogóbb értékelés az Európai Unióban található természeti értékek aktuális helyzetéről, a jellemző tendenciákról és a fő veszélyeztető tényezőkről.

A dokumentumot a tagországok 2007-2012 időszakra vonatkozó jelentéseiből állította össze az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). A jelentésből kiderül, hogy

bár a megfelelően kezelt, védett területek hálózata nagymértékben hozzájárul a folyamat fékezéséhez. A természetvédelem mostani szintjét és intézményrendszerét fenn kellene tartani, de az Európai Bizottság éppen a védelem jogszabályi helyzetét kívánja gyengíteni.

„A természetvédelem eszköztárának megőrzése és megerősítése kulcsfontosságú, hiszen a biológiai sokféleség az alapja a klímaváltozással szembeni alkalmazkodásnak és a fenntartható, alacsony szennyezésű területhasználatoknak. A természeti folyamatok eredményezik számunkra a tiszta ivóvizet, a megújuló talajt, a megtisztuló levegőt, ezek nélkül nincs esélyünk semmilyen jövőbeli társadalmakat működtetni, vagyis ha az élővilág csökkenésének üteme felgyorsul, annak beláthatatlan környezeti, társadalmi és gazdasági következményei lesznek, akár egy évtizeden belül is.” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

 A jelentés szerint a közösségi jelentőségű, veszélyeztetett fajok kevesebb, mint harmada van kedvező helyzetben, és a természetes élőhelyek – erdők, gyepek, vizes élőhelyek – esetében a teljes kép még lehangolóbb. A veszélyeztető tényezők közül kiemelkedőek a mezőgazdasági tevékenységhez, elsősorban a nagyüzemi, intenzív gazdálkodáshoz kapcsolódó hatások, a szegély-élőhelyek eltűnése, valamint a természetes folyóvizek átalakítása.

„A biológiai sokféleség csökkenését csak úgy lehet megállítani, ha csökkentjük a természeti erőforrások használatát és több teret hagyunk a természetes folyamatoknak. Ehhez át kell alakítanunk a termelési-fogyasztási rendszerünket és a különböző ágazatokba integrálni kell a természetvédelem szempontjait. Hazánk adottságaiból adódóan a legfontosabb feladat a mezőgazdasági termelés átalakítása, az intenzív szántóterületek arányának csökkentése. Ezeket a célokat kell megvalósítania a biológiai sokféleség megőrzésére létrehozott nemzeti stratégiájának is, amelyet a napokban tárgyal az Országgyűlés.” – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

Romlik az európai madárfajok helyzete is. Az állomány a madarak harmadánál csökkenő tendenciát mutat, és ezt tovább ronthatja, hogy folyamatosan átalakul vagy eltűnik a természetes élőhelyeik nagy része.

„Az európai madárfajok 32%-a csökkenő állományú, vagy kimondottan veszélyeztetett, köztük olyan, elsősorban agrárterületekhez kötődő, korábban általánosan elterjedt fajok is, mint a mezei pacsirta, vagy a vadgerle. Az egyéb állat- és növényfajok 60%-a veszélyeztetettség különböző fokán áll, 22% helyzete bizonyítottan romlott. A természetes és természetközeli élőhelyek helyzete riasztó: több mint 75%-ban kedvezőtlen, illetve rossz állapotban vannak, 30% esetében itt is romló a tendencia.” – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.