Megerősítették, hogy a legrégibb, 3,3 millió éves kőszerszámokat fedezték fel Kenyában. Az ősi kőeszközök új kérdéseket vetnek fel az ember és az emberi agy evolúciójáról.

A mintegy 3,3 millió éves eszközökre Kenyában bukkantak amerikai régészek, akik a Nature című tudományos folyóirat legújabb számában megjelent tanulmányukban ismertették részletesen eredményeiket. 

A felfedezés arra utal, hogy az ember elődei az eddig véltnél jóval korábban készítettek igen egyszerű kőszerszámokat - olvasható a New York-i Stony Brook Egyetem régészcsoportjának tanulmányban. A Sonia Harmand vezette kutatócsoport az amerikai Paleoantorpológiai Társaság áprilisi San Franciscó-i tanácskozásán harangozta be felfedezését.

A régészek az észak-kenyai Turkana-tó (korábban Rudolf-tó) közelében találták a szerszámokat. Eddig a kutatók abból indultak ki, hogy az első kőeszközöket az Oldowan-kultúra készítette 2,5 millió évvel ezelőtt.

Az új leletek a kormeghatározás alapján legalább 800 ezer évvel idősebbek. Ez megkérdőjelezi azt a nézetet, amely szerint csak a modern ember közvetlen rokonai rendelkeztek volna olyan szellemi képességekkel, hogy éles, pattintott kőeszközöket állítsanak elő.

A szerszámleletek közelében egy 3,3 millió éves hominin (Kenyanthropus playtops) koponyájának és más csontjainak kövületeit is felfedezték. A hominini az emberelődök hominidae alcsaládjába tartozó törzs, ennek leszármazottja a homo faj a feltételezett evolúciós családfa szerint.

Mivel az ember pontos származása bizonytalan, nem mondható az sem biztosra, milyen rokonságban állt a Kenyanthropus playtops a többi homininnel. A régészek szerint ez lehetett a szerszámkészítő fajok egyike. 

A régészek összesen 149 kőtárgyat tártak fel a Lomekwi 3 (LOM3) nevű feltárási területen. A szerszámok, amelyeknek a lomekwian nevet javasolták, az emberi agy evolúciójáról is információval szolgálnak, hiszen ahhoz, hogy ezeket az eszközöket előállítsa, a kéz finommozgásának irányítása szükséges, a Kenyanthropus playtopsnak ezzel kellett rendelkeznie.