Henk Jonkers, a Delft Egyetem mikrobiológusa és munkatársai kifejlesztettek egy új típusú szuperbetont, amiben baktériumok gyógyítják a repedéseket.

A betont már az ókori rómaiak is használták építőanyagként, de ők még csak latinul káromkodhattak, amikor látták, hogy a beton felrepedezik. Ezt épp úgy okozhatja a túlterhelés, mint az időjárási körülmények vagy más természeti erők; mindenesetre ha a hidak, utcák vagy épületek fő alapanyaga repedezni kezd, az akár életveszélyes strukturális problémákat is okozhat.

A betongyógyító baktériumokat egy speciális anyaggal elegyítették, így egy porszerű keveréket kaptak. Ez tartalmazza a Sporosarcina baktériumot – amit gyakran használnak talajjavításra –, valamint a táplálékukat, a kalcium-laktátot, a tejsav kalciumsóját. A keveréket ezután nedves betonnal elegyítik, mielőtt kiöntenék vele a repedést.

Miután a beton felszívja a vizet, és megköt, a baktériumok aktivizálódnak, és elkezdik felzabálni a kalcium-laktátot. Ennek hatására olyan mészkövet ürítenek, ami kitölti a repedés fennmaradó részeit, és megakadályozza, hogy még több víz szivárogjon be.

A betonból épült struktúrák és épületek általában húsz-harminc évig maradnak meg eredeti állapotukban, de a baktériummal kezelt szuperbeton akár 200 évig is kihúzhatja; ehhez még a baktériumokat sem kell többet etetni. Az új eljárás évszázadokkal növelheti a beton tartósságát.

A baktériumokat már mások is megpróbálták ragasztóként használni, de csak Jonkers és munkatársai tudták gyakorlatba ültetni az elméletet. Jonkers reméli, hogy a jövőben még több épületet építenek biológiai betonból, mert ez sokkal tartósabb a hagyományos építőanyagoknál.