Az Illinois államban lévő Északnyugati Egyetem szakértői a tudatalatti rasszista és szexista előítéletek erejét csökkentették azzal, hogy manipulálták az agy alvás közbeni tanulási folyamatát - írja az MTI. A negyven résztvevővel elvégzett teszt hatása legalább egy hétig tartott, írták a kutatók a Science című tudományos lapban,  és a módszerük nagy eséllyel felhasználható más helyzetekben is.

A szexuális és faji előítéletek meglehetősen általánosak, de gyakran akaratlanok - mondják a kutatók, akik olyan tanulmányokból is idéznek, melyek szerint az emberek számítógépes játékokban gyakrabban lőnek fekete bőrű ellenfélre, mint fehérekre, illetve munkaerő-felvételnél a nőkkel szemben azonos képességek esetén előnyben részesítik a férfiakat.

A vizsgálat elején nyilvánosan is elérhető tesztekkel mérték a résztvevők előítéleteinek mértékét. Ezután előítélet-ellenes tréninget tartottak: arcokat társítottak a széles körben ismert sztereotípiákkal ellentétes szavakhoz.

A tréning során jellegzetes hangjeleket játszottak le, melyeket aztán halkan megismételtek egy kilencven perces délutáni alvás során. A teszteket megismételve megállapították, hogy csökkent az előítéletek nagysága és az "alvástréning" hatása legalább egy hétig tartott.

"Nem vizsgáltuk a résztvevők más emberekkel való interakcióit, sem a másokról hozott döntéseit. Ilyen jellegű kutatásra még szükség van a módszer hatásának ismeretéhez" - fejtette ki Ken Paller, az egyetem kognitív idegtudományi programjának igazgatója. Véleménye szerint a technika bevethető lehet szenvedélybetegségek vagy egészségtelen táplálkozás ellen is.

Gordon Feld és Jan Born, a Tübingeni Egyetem kutatói szerint "ez az első tanulmány, amely azt demonstrálja, hogy a módszer hatásos lehet mélyen a memóriában gyökerező, régóta tartó, erős beidegződésű viselkedésreakciók esetében is". Ugyanakkor figyelmeztetnek arra is, hogy az alvás olyan sebezhető állapot, amelyben az emberek nem akaratlagosan tudattalanok, a kutatást tehát etikai szempontból is meg kell vizsgálni.

Paller szerint a vizsgálat hasonlóságokat mutat a szubliminális, vagyis tudatosság küszöbe alatt észlelt reklámüzenetekkel, melyekkel kapcsolatban jelentős etikai viták merültek fel.