Hatalmas plazmaszerkezetek létét igazolták a Föld magnetoszférájában a Sydneyi Egyetem kutatói, akik felfedezésüket a Geophysical Research Letters legújabb számában ismertetik. A magnetoszféra egy égitestet körülvevő övezet, amelyben a töltött részecskéket az égitest mágneses tere befolyásolja. A magnetoszféra alsó, sűrűbb rétegét ionoszférának nevezik, fölötte pedig az elektromosan töltött részecskékkel, azaz plazmával telített régió, a plazmaszféra helyezkedik el. A két régió határát, mint most bebizonyosodott, fura, csőszerű szerkezetek töltik ki – olvasható az ausztrál egyetem honlapján.

„A tudósok hat évtizede feltételezik e szerkezetek létét, de most sikerült először kimutatni őket" – fogalmazott Cleo Loi, az egyetem hallgatója, a tanulmány első szerzője, aki szerint a struktúrák felfedezése azért is fontos, mert befolyásolják a távközlési műholdak működését.

A kutatók az ausztráliai rádióteleszkóp-rendszer, az MWA-t (Murchison Széleslátóterű Hálózat) segítségével az égbolt nagy területeiről készítettek felvételeket. A munka közben jöttek rá, hogy az MWA segítségével pillanatfelvételek is készíthetők, amelyek egyfajta filmmé álltak össze.

„Sűrű plazmacsíkok váltakoztak a ritkás sávokkal, s ez a mintázat lassan vándorolt, a sarki fényhez hasonlóan a Föld mágneses teréhez idomult” - mondta Cleo Loi. Az MWS 128 antennája egy 3-szor 3 kilométeres területen helyezkedik el. A hálózat ugyan egységes műszerként működik, ám ha szeparálják a rendszer keleti részéből érkező jeleket a nyugati vég antennái által észleltektől, háromdimenziós felvételeket tudnak készíteni.

„A rendszer segítségével megmértük a struktúrák közötti hézagokat, valamint meghatároztuk, hogy milyen magasan helyezkednek el. Méréseink szerint a plazmacsövek körülbelül 600 kilométerre a földfelszín fölött, az ionoszféra felsőbb rétegeiben kezdődnek és a plazmaszférába nyúlnak" – magyarázta Cleo Loi.