A Bristoli Egyetem kutatói öngyógyító repülőgépszárnyat fejlesztettek. A végleges modellek tíz év múlva kerülhetnek forgalomba.

A kutatók olyan szárnyat akartak fejleszteni, ami hasonlóan gyógyul, mint az emberi test a sérülések és vágások után. Ehhez apró mikrogömböket fejlesztettek, amik szén alapú, de folyékony anyagot tartalmaznak; ez gyógyítja be a gép szárnyait. Sérülés esetén a parányi mikrogömbök kidurrannak, és a belőlük kiömlő folyadék szinte azonnal megszilárdul, amint kapcsolatba lép egy katalizátorként használt, a szárnyba beépített anyaggal. A reakcióidőt a hőmérséklet is befolyásolja, így a tervezésnél ezt is figyelembe vették.

Duncan Wass, az egyetem vegyészprofesszora szerint az új eljárással sikeresen javíthatók (pontosabban: maguktól megjavulnak) az apróbb repedések. A méteres lyukak ellen ez sem véd, de a szárnyakon jelentkező mikrorepedéseknek is katasztrofális következményei lehetnek.

A módszert nemcsak a repülőgépek szárnyain lehetne használni, hanem szénszálas kompozitokhoz is, például biciklivázakhoz vagy szélturbinákhoz. A kompozitokat egyre gyakrabban használják a modern repülőgépek gyártásához, valamint katonai gépek és szélturbinák fejlesztéséhez, de a megóvásuk és a javításuk igen bonyolult. Az új eljárással viszont kitolható a karbantartások közti idő, illetve a tervezésnél kevesebb alapanyagot kell használni, anélkül, hogy az biztonsági kockázatot jelentene.

A kísérletek során a begyógyult gépszárnyak sok esetben legalább olyan erősek maradtak, mint eredetileg voltak.

Repülőgépszárnyakról beszélünk – ez a legbonyolultabb felhasználási terület a biztonsági szempontok miatt. Mindent túl kell tervezni. Szó szerint széttörjük őket, majd hagyjuk, hogy összeforrjanak, aztán ismét eltörjük. A regenerálódás mértéke néha 100 százalékos volt.

– mondta Wass professzor.