Vörösvérsejteket és kollagénrostokat találtak 75 millió éves dinoszaurusz-csontokban brit kutatók – írja az MTI. A kutatók nyolc olyan csonttöredéket vizsgáltak, amelyek a kanadai Alberta-tartományban kerültek elő; ezek a feltárásuk óta, több mint egy évszázada a londoni Természettudományi Múzeumban voltak.

A vizsgált minták között volt egy ragadozó dinoszaurusz karma, több kacsacsőrű és ceratopsida-dinoszaurusz néhány lábujjcsontja, valamint ismeretlen fajok bordatöredékei. A fosszíliák olyan rossz állapotban vannak, hogy lehetetlen pontosan megállapítani, a maradványok pontosan milyen dinoszauruszoktól származnak.

A kutatók a fókuszált ionsugaras mikroszkópia és megmunkálás módszert alkalmazták, így nanoméretű (a méternél egymilliárdszor kisebb) preparátumokat készítettek és vizsgáltak.

A vörösvérsejteket egy Gorgosaurus-karomban fedezték föl, ami az állat mellső végtagjáról származott. A tyrannosauridák családjába tartozó ősgyíkok két lábon járó húsevők voltak; a testhosszúk elérte a kilenc métert, a felnőtt egyedek tömege egy tonnánál is nagyobb volt, és az állkapcsaikban több tucat nagy és éles fog sorakozott. Más fosszíliákban kollagén-rostokat, valamint aminosavakat tartalmazó fehérjemaradványokat találtak.

Olyan struktúrákat fedeztünk fel, amelyek dinoszauruszoktól származó eredeti vörösvérsejtek és kollagén-rostok lehetnek.

– fogalmazott Sergio Bertazzo, az Imperial College London kutatója, a tanulmány társszerzője. Bertazzo szerint az eredményeik felülírják az eddigi elméleteket, miszerint a fehérjemolekulák legfeljebb négymillió éven át őrződhetnek meg.

A kutatócsoport a preparátumokat összehasonlította az emu vérmintáival, és meglepő hasonlatosságot fedezett fel a dinoszauruszok és az ausztráliai madarak eritrocitái között. Mivel a madarak a dinoszauruszok távoli leszármazottai, a kutatók remélik, hogy a kutatások keretében sikerül kideríteniük, mikor és miként fejlődtek ki a hidegvérű ősgyíkokból a melegvérű szárnyasok.