A vadon élő csimpánzok nem vetik meg az alkoholt. Egy szerdán közzétett tanulmány szerint az állatok a falusiak pálmaborát is megdézsmálják: megrágott leveleket mártogatnak az edénybe, szivacsként használva azt – írja az MTI.
Az afrikai nagymajmok és az ember szervezetében olyan génmutáció figyelhető meg, amely segítségével képesek hatékonyan megemészteni az alkoholt. Azt is tudjuk, hogy a csimpánz gyümölcsevő, és arra is rá lehet venni, hogy a földön heverő, rothadt gyümölcsöket is megegye, amikben az erjedéskor etanol keletkezik.
Az önkéntes alkoholfogyasztásról eddig úgy tudták, hogy az ember privilégiuma; hogy a csimpánzok is maguktól és szívesen isznak, azt most először figyelték meg. Hogy a majmok megisszák a bort, azt már Jules Verne is megírta az 1874-es Rejtelmes szigetben:
„Orangután volt, és hiányzott belőle a pávián vadsága, a makákó szeleburdisága, a csimpánz tisztátalan természete, a törökmajom ingerlékenysége és a kutyafejű majom ösztönös rosszindulata. Az emberszabású majmok e fajtájának sok tulajdonsága szinte már emberi értelemről tanúskodik. Házimunkára is betanítható, fölszolgál az asztalnál, kitakarítja a szobát, kikeféli a ruhát, fényesre dörzsöli a cipőt, ügyesen bánik késsel-villával, sőt a bort sem veti meg... éppúgy felönt a garatra, akár kétlábú, tollatlan gazdái.”
Az erjedt gyümölcsöt a kutyák és a tyúkok is megeszik, és be is rúghatnak tőle, de ilyen csak véletlenül fordul elő. Egy 1995 és 2012 között végzett tudományos kutatásban most először azt is megfigyelték, hogy a nyugat-afrikai Guinea Bossou körzetében vadon élő csimpánzok önként, rendszeresen és hosszabb távon fogyasztanak etanolt.
Ez alátámasztja azt az elgondolást, hogy a mai afrikai emberszabású majmok és a modern ember közös őse nem vetette meg az etanolba mártott élelmiszereket.
– írta a tanulmányban Kimberley Hockings, az Oxford Brookes Egyetem tanára.
Bossouban a falusiak fára akasztott edényekbe gyűjtik a rafiapálma cukros levét. A pálmabor készítéséhez használt erjedő levet naponta kétszer gyűjtik össze. A csimpánzok megrágják a pálma leveleit, majd az edénybe mártogatva jutnak a nektárhoz.
A rafiapálma nedve tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal. A cukortartalma miatt energizáló hatása van, ráadásul a cukor még az etanoltartalmú ital ízét is kellemessé teszi – legalábbis a bossoui csimpánzokat nem riasztja el a fogyasztástól. A majmok a sörrel azonos 3,1-6,9 százalékos alkoholtartalom ellenére palackszám fogyasztják a pálmabort; sokuk be is rúg tőle. A legrészegebbek alvás után rögtön lepihentek aludni.
A tanulmány 17 éve alatt a kutatók 51 alkalommal figyelték meg, hogy a csimpánzok rájárnak a pálma nedvére. A vizsgált 26 fős csimpánzközösség 13 tagja ittak a folyadékból; voltak köztük felnőttek és fiatalok, hímek és nőstények, csak csecsemők nem. A három évnél fiatalabb majmok is csak azért nem ihattak, mert nem tudták előállítani a szeszlopáshoz szükséges eszközt.