A kergemarhakór és a prionok okozta betegségek jobb megértését segíti egy kutatás, amit egy korábban agyvelőevő pápua új-guineai törzs bevonásával készítettek – írja az MTI. A szakemberek szerint az eredmények a Parkinson-kór és a demencia kutatását is előbbre vihetik.

A fore bennszülöttek génjei rezisztensek a szivacsos agyvelőgyulladáshoz hasonló, prion okozta betegséggel szemben – ezt kurunak hívják. A kuru leginkább a rituális kannibalizmussal terjedt: a törzs tagjai a temetéseken megették rokonaik agyvelejét. A kannibalizmus a törzsnél nagy kurujárványt idézett elő: az 1950-es évek végére a járvány a populáció két százalékának halálát okozta. A rituális kannibalizmus felszámolásával a kuru is eltűnt.

A Nature-ben megjelent tanulmányban brit és pápua új-guineai tudósok azt írták, hogy azonosították a prionrezisztencia speciális génjét. Azt is megállapították, hogy a gén a Creutzfeldt–Jakob-szindróma (CJD) más változatai ellen is véd.

Ez a darwini evolúcióelmélet szembeszökő emberi példája. A prionbetegség okozta járvány miatt egyetlen genetikai változás terjedt el, ami teljes védelmet nyújtott a halálos demencia ellen.

– mondta John Collinge, a tanulmány társzerzője.

A prionok gyakran halállal végződő agyi megbetegedéseket okoznak: az emberben a CJD-t, a juhoknál súrlókórt, a marháknál szivacsos agyvelőgyulladást (BSE) idéznek elő. Időnként az emberi demenciát is a prionok okozzák. A kutatók szerint a betegségek kialakulásának folyamata (a prionfehérjék alakot váltanak és összetapadva polimereket formálnak, amik károsítják az agyat) hasonló ahhoz, ami a demenciás, Alzheimer-kóros, Parkinson-kóros és más idegrendszert sújtó betegeknél végbemegy.