Index Vakbarát Hírportál

Veszélyben van az édesvízforrások harmada

2015. június 17., szerda 11:17

Két új tanulmány szerint is komoly veszély fenyegeti a földi édesvíz-forrásokat. A NASA ikerszatellitjei, a GRACE nevű szondák adatait elemezve egyetemi kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld népessége túl gyorsan fogyasztja az édesvíz-készleteket, ráadásul anélkül, hogy tudná, milyen véges is a rendelkezésre álló mennyiség.

Az utóbbi megállapításához ráadásul a tudományos megközelítés mai lehetőségei sem tűnnek elégnek. Szakemberek szerint a rendelkezésre álló fizikai és kémiai mérések nem megfelelőek, globális összefogásra van szükség a mérések elvégzéséhez.

A műholdas mérések azonban most azt mutatják, hogy a 37 legnagyobb édesvízforrás a Földön 2003 és 2013 között komoly változásokon mentek át. Nyolcat közülük a túltermeltek közé soroltak a szakemberek, az alábbi ábrán pirossal jelzett forrásoknak ugyanis nincs, vagy időközben elfogyott a vízutánpótlása. Másik öt területet is túlhasználtként jelöltek meg a kutatók, bár ezekbe még jön természetes utánpótlás.

Az eredmények alapján természetesen azok a vízforrások vannak a legnagyobb veszélyben, amelyek a legsűrűbben lakott és egyben legszárazabb területek közelében vannak. Ez azt jelenti, hogy az éghajlatváltozás csak súlyosbítja majd a problémákat. A kutatók szerint az arab világot ellátó vízforrás van a legnagyobb veszélyben, ez mintegy 60 millió embernek ad ivóvizet. A Pakisztán és India között fekvő terület a második, az Észak-Afrikát ellátó vízforrás a harmadik leginkább túlhasznált a világon a feldolgozott adatok szerint.

A föld alatti vizek, főleg azok, amelyekhez még nem nagyon fért hozzá az emberiség, elég mélyen és nehezen kitermelhető körülmények között vannak, így komoly összegekbe kerülne, ha azokhoz kellene fordulni. A szakemberek ugyanakkor azt is elmondták, hogy a mérési pontatlanság miatt nem nagyon lehet megbecsülni sem, hogy pontosan mennyi idő alatt fogynak majd ki a leginkább használt vízforrások. A GRACE a Föld tömegvonzásában bekövetkező változásait mérve azonosítja a felszín alatti víztározókat, de ezek a mérések nem elegek a pontos becsléshez, néhány évtizedtől egy évezredig bármikor beüthet a baj. Az biztos, hogy rosszabbul állunk, mint tíz éve - ezt egyértelműen mutatják a mérések.

Rovatok