Sikerült tudományosan bebizonyítani, hogy rengeteg ként tartalmaz a Föld magja - tízszer többet mint a bolygónk maradék része. Ha úgy könnyebb elképzelni: eza mennyiség megfelel a Hold egytizedének. Mivel a Föld magja 2900 kilométeres mélységben keződik, helyben elvégzett mérések szóba sem jöhettek, egy nemzetközi kutatócsoport azonban ki tudott dolgozni egy geokémiai módszert, amivel következtetni tudnak a mag összetételére.

A Föld magja nem állhat kizárólag vasból és nikkelből, mert ahhoz túl könnyű.

- mondta Paul Savage, a kutatócsoport vezetője. A geológusok régóta sejtették, hogy kén, szilícium, oxigén vagy szén is lehet a magban, ám ezt senki se tudta bebizonyítani. A távoli múltban azonban történt egy rendkívüli esemény, amikor a Föld összeütközött egy bolygóméretű égitesttel, és létrejött a Hold. Ennek az ütközésnek a nyomai máig megvannak, és ez alapján igazolható a geológusok elmélete.

A kutatók szerint az ütközés során kénben gazdag folyadék került a földköpenybe, ami a mag és a kéreg között található. Hogy ezt igazolják, megmérték a köpenyben lévő elemek izotópjainak arányát, és az eredményt összehasonlították olyan meteoritokon elvégzett mérésekkel, amelyek hasonlítanak a Föld eredeti összetételére.

Nehéz következtetéseket levonni a köpeny összetétele alapján, mert abban nagy eltérések lehetnek, ezért a kutatók úgy döntöttek, hogy a réz elterjedését is megvizsgálják. A réz ugyanis gyakran megtalálható a kénben gazdag anyagokban.

A legmodernebb tömegspektrométerek bevetésével, a St. Louis-i Washington Egyetem és a párizsi Phisique du Globe közreműködésének eltérést mutattak ki a földköpenyben és a meteoritokban megtalálható réz izotópok előfordulásában, és ebből arra következtettek, hogy nagy mennyiségű kénnek kellett távoznia a köpenyből, és az anyag végül a Föld magjába került.